<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Magda_S%C3%A1ndor_%281883%E2%80%931962%29</id>
	<title>Magda Sándor (1883–1962) - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Magda_S%C3%A1ndor_%281883%E2%80%931962%29"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Magda_S%C3%A1ndor_(1883%E2%80%931962)&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-09T22:28:19Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.40.0</generator>
	<entry>
		<id>https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Magda_S%C3%A1ndor_(1883%E2%80%931962)&amp;diff=1278&amp;oldid=prev</id>
		<title>Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „''Dr. Magda Sándor'' (Iske, 1883. február 11. – Sárospatak, 1962. október 15.), református lelkész, a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület negyedik, egyben utolsó püspöke.  == Élete, tanulmányai == Édesapja, Magda János, a Brassó vármegyei Hosszúfaluból származó székely család sarja volt, aki aradi és székelykeresztúri tanulmányai végeztével, községi tanítóként került a Laborc parti Iskére. Feleségével hat g…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Magda_S%C3%A1ndor_(1883%E2%80%931962)&amp;diff=1278&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-02-04T08:20:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „&amp;#039;&amp;#039;Dr. Magda Sándor&amp;#039;&amp;#039; (Iske, 1883. február 11. – Sárospatak, 1962. október 15.), református lelkész, a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület negyedik, egyben utolsó püspöke.  == Élete, tanulmányai == Édesapja, Magda János, a Brassó vármegyei Hosszúfaluból származó székely család sarja volt, aki aradi és székelykeresztúri tanulmányai végeztével, községi tanítóként került a Laborc parti Iskére. Feleségével hat g…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;''Dr. Magda Sándor'' (Iske, 1883. február 11. – Sárospatak, 1962. október 15.), református lelkész, a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület negyedik, egyben utolsó püspöke.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Élete, tanulmányai ==&lt;br /&gt;
Édesapja, Magda János, a Brassó vármegyei Hosszúfaluból származó székely család sarja volt, aki aradi és székelykeresztúri tanulmányai végeztével, községi tanítóként került a Laborc parti Iskére. Feleségével hat gyermeket nevelt, a legidősebb volt Sándor, akit – az elemi iskola után, a székely gyökerek miatt – Erdélybe küldött tanulni. A végig jól tanuló gyermek, a kolozsvári Kollégiumból, a gimnázium két utolsó évében Nagyenyedre került, majd a teológia első két évét Kolozsváron, felsőbb két évfolyamát pedig Sárospatakon végezte el. Kápláni vizsgája után, az 1905-06-os tanévben, mint főiskolai szenior és teológiai segédtanár is tevékenykedett. Kolozsvárott nagy hatással volt rá Kenessey Béla és Pokoly József teológiai, valamint dr. Bőhm Károly és dr. Schneller István egyetemi tanár. Sárospatakon ő lett a tornaegylet és a vívószakkör vezetője. Végig kiváló tanuló volt, iskoláiban a tanárai szerették, megbíztak benne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Még teológusként kezdett filozófiával foglalkozni és Kolozsváron, a teológia mellett filozófiát is hallgatott. Ezen tanulmányai végeztével 1914 májusában – már lelkészként – doktorált filozófiából Budapesten. Disszertációját „Magyar egyezményes filozófia” címmel nyújtotta be és védte meg. Sokrétű szolgálata Felvidékhez kötötte őt. A második világháború után még elszenvedte a Csehszlovákiához visszakerült felvidéki magyarok jogfosztottságának időszakát, de 1947-ben, 64 évesen – saját kérésére – áttelepült családjával Sárospatakra. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feleségével, Szűcs Saroltával (aki Szűcs István ungi esperes lánya volt) négy gyermeket neveltek fel: Saroltát, Barnabást, Sándort és Zoltánt. Magda Sándor 80 évesen, hosszas betegség után hunyt el. Búcsúztatása 1962. október 17-én volt Sárospatakon, a templomban. A sárospataki köztemetőben nyugszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lelkipásztori és közegyházi szolgálatai ==&lt;br /&gt;
Teológiai tanulmányai végeztével, 1906-ban, a Gömöri egyházmegyébe került az akkor anyásított Balogiványi kis anyaegyházközségbe, ahol három évig szolgált. 1909-ben hívta meg őt innen az Ungi egyházmegyébe a csicseri gyülekezet. A Csicserben leszolgált negyed évszázad után hívta meg őt lelkészi állásába a nagykaposi gyülekezet, miután – 51 évesen, 1934. március 20-án – elfoglalta a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöki tisztségét. Ő lett – Pálóczi Czinke István, Péter Mihály és Idrányi Barna után – az egyházkerület negyedik és egyben utolsó püspöke. Az Kassai beiktatása alkalmával – a székfoglaló beszédében – fontos célkitűzéseként nevezte meg az egyház külkapcsolatainak bővítését és megerősítését. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A trianoni békediktátum után, az első Csehszlovák Köztársaság időszakában, meghatározó személyisége volt a felvidéki református egyháznak. Az Ungi egyházmegye jegyzője, 1923-től tancsábírája és pénztárosa, valamint egy egyházmegyei lelkész- és tanítóegyesület elnöke is volt. 1925-től 1934-ig szerkesztője volt az akkori felvidéki református egyház hivatalos lapjának, a Réz László rozsnyói lelkész által 1921 januárjában indított Református Egyház és Iskola című hivatalos hetilapnak, amely kéthetente jelent meg. 1926-tól filozófiai és pedagógiai docense a Losonci Teológiai Szemináriumnak. Előadott katechetikát, etikát, vallásfilozófiát és vallástörténetet. Pedagógiai eszménye és célja volt a kálvini papi charakter kimunkálása, mint ahogy arról számos előadásában és írásában is szólt. Szívügye volt e lelkészképzés.&lt;br /&gt;
Ugyancsak 1926-ban választották meg őt kerületi aljegyzőnek, majd 1929-ben a felvidéki Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője lett. &lt;br /&gt;
Az első világháború időszakában kezdett el publikálni: egyházpolitikai, egyháztársadalmi és tudományos értekezései jelentek meg, főleg egyházi lapokban. 1915-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerület tanárvizsgáló bizottságának tagjává választották.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Számos publicisztikája jelent meg a Lelkészegyesület, valamint a Református Egyház és Iskola című hivatalos felvidéki református egyházi lapban, és más egyházi sajtótermékekben. Fő műve: A magyar egyetemes filozófia című monográfia, ami 1914-ben jelent meg Ungváron.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1932-ben egy év tanulmányútra ment Angliába és Skóciába. Jól mutatja a tudomány és a művelődés iránti elköteleződését, hogy otthon autodidakta módon, könyvekből tanult meg angolul, mielőtt tanulmányútra ment. Kint a szociális munkát és a belmisszió működését tanulmányozta. Hazatérte után tapasztalatait egy 16 részes cikksorozatban osztotta meg az olvasókkal a Református Egyház és Iskola hasábjain Úti jegyzetek címmel. A megszerzett kapcsolatait egyházkormányzóként is kamatoztatta a felvidéki reformátusság érdekében. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az I. bécsi döntés (1938. november 2.) nyomán Csehszlovákia megszűnt és az elcsatolt magyar területek – majdnem teljes egészében – visszakerültek Magyarországhoz. A szétszakított egyházkerületek is újra összeálltak, így püspöki tisztsége megszűnt. Nagykaposi lelkipásztorként vészelte át a II. világháborút és az 1945-ös teljes csehszlovák visszarendeződést is. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakirodalom ==&lt;br /&gt;
* CZINKE Zsolt: Dr. Magda Sándor élete és szolgálata. Teológiai Fórum, 15(2021/2), 149–159.&lt;br /&gt;
* CZINKE Zsolt: Református Egyház és Iskola 1921–1938. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház hivatalos lapjának sajtótörténete. Komárom, Calvin J., Teológiai Akadémia, 2021.&lt;br /&gt;
* CSOMÁR Zoltán: A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református keresztyén egyház húszéves története (1918–1838). Ungvár, M. Kir. Állami Nyomda Kirendeltsége, 1940.&lt;br /&gt;
* KŐMÍVES Sándor: Dr. Magda Sándor. Református Világszemle, 4(1934/1), 1934. nov., 2–4.&lt;br /&gt;
* LÉVAI Attila – SOMOGYI Alfréd: A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története 1918–1938. I. rész. Komárom, Selye János Egyetem, 2015.&lt;br /&gt;
* SOMOGYI Alfréd, SZAMBOROVSZKYNÉ NAGY Ibolya: A két világháború közötti püspökeinkről. In Száz év. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története az önállósulástól napjainkig. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Kulturális és Közművelődési Központja, 2023. 78–81.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerző&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Somogyi Alfréd&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
(a szócikk megjelent: 2025)&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Lanyi.gabor</name></author>
	</entry>
</feed>