Losonci Teológiai Szeminárium (1925–1939) - Laptörténet

Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939) lapot a következő névre: Losonci Teológiai Szeminárium (1925–1939)

2024-12-10T15:04:03Z

Lanyi.gabor átnevezte a(z) Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939) lapot a következő névre: Losonci Teológiai Szeminárium (1925–1939)

← Régebbi változat	A lap 2024. december 10., 17:04-kori változata
(Nincs különbség)

Lanyi.gabor, 2024. december 10., 15:03-n

2024-12-10T15:03:15Z

← Régebbi változat		A lap 2024. december 10., 17:03-kori változata
8. sor:		8. sor:
	== A teológia működése ==		== A teológia működése ==

	A losonci református lelkészi hivatal tanácstermében 22 hallgatóval nyílt meg a Losonci Teológiai Akadémia első évfolyama . Sörös Béla igazgató, a XIX. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Losoncra évente behívták trimeszterekre az egyes teológiai diszciplínában jártas lelkipásztorokat, akik előadtak hallgatóknak, vizsgáztattak, majd hazatértek a gyülekezetükbe és folytatták a lelkészi szolgálatukat.		A losonci református lelkészi hivatal tanácstermében 22 hallgatóval nyílt meg a Losonci Teológiai Akadémia első évfolyama.<ref>Az első évfolyam hallgatói: Ádám Lajos Losoncról, Balogh Béla Munkácsról, Belágh Barna Losoncról, Bittó Béla Eperjesről, Csomár Zoltán Pinkócról, Csonka Imre Kistoronyáról, Czirók Béla Komáromból, Kelemen Kálmán Komáromból, Kovács Ferenc Losoncról, Nagy János Losoncról, Narancsok Imre Csallóközaranyosról, Orémus Endre Tiszaágtelekről, Orosz Imre Munkácsról, Pándy Bertalan Bacskáról, Patay Gyula Farnadról, Párducz Rezső Losoncról, Rácz Jenő Kamocsáról, Soós Endre Baracskáról, Szabó Elemér Tekeházáról, Szakal László Lucskáról, Tárnok Gyula Komáromból és Varga Imre Györkéről.</ref> Sörös Béla igazgató, a XIX. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Losoncra évente behívták trimeszterekre az egyes teológiai diszciplínában jártas lelkipásztorokat, akik előadtak hallgatóknak, vizsgáztattak, majd hazatértek a gyülekezetükbe és folytatták a lelkészi szolgálatukat.

	A csehszlovák államhatalom rossz szemmel nézte az Akadémia működését. 1926 szeptemberében, a második tanév első hetében karhatalommal bezáratta a teológiát. Sörös Béla skóciai kapcsolatainak köszönhetően, napokon belül komoly nemzetközi nyomás nehezedett Prágára, az egyetlen magyar nyelvű főiskola bezárása miatt, így az állam tárgyalni kényszerült. Az egyház kompromisszumot ajánlott: az akadémia zárva marad, de a helyén megnyílik egy szeminárium, ami mindaddig ezen a néven működik, amíg a csehszlovák állam el nem fogadja az akadémiát. Így tudta folytatni működését a losonci teológia.		A csehszlovák államhatalom rossz szemmel nézte az Akadémia működését. 1926 szeptemberében, a második tanév első hetében karhatalommal bezáratta a teológiát. Sörös Béla skóciai kapcsolatainak köszönhetően, napokon belül komoly nemzetközi nyomás nehezedett Prágára, az egyetlen magyar nyelvű főiskola bezárása miatt, így az állam tárgyalni kényszerült. Az egyház kompromisszumot ajánlott: az akadémia zárva marad, de a helyén megnyílik egy szeminárium, ami mindaddig ezen a néven működik, amíg a csehszlovák állam el nem fogadja az akadémiát. Így tudta folytatni működését a losonci teológia.

	A szeminárium négy tanszékkel működött. Sörös Béla indoklása szerint: „Az ószövetségi szak kibővíthető a művelődéstörténet előadásával. Az újszövetségi szak és az egyháztörténet egy kézbe adható. Összefoglalható a filozófiai és pedagógiai szak a dogmatika és morál előadásával. A gyakorlati tanszék kibővül a bel- és külmisszióval és szemináriumok vezetésével. Szükség esetén az egyházjogtan előadásával. Négy rendes tanszék felállításával a lelkészképzés ugye, viszonyainkhoz szabott szerénységgel, megoldást nyerhet” . Sörös Béla az alábbi jelentést adta a szlovenszkói konventnek a teológia működésének második évében: „A négy tanszék tárgyai a négy évfolyamban úgy csoportosítandók, hogy a növendékek amint mennek előbbre, úgy álljon eléjük szisztematikusan: az első évben az Ige testté létele: Jézus Krisztus. A másodikban, hogy az Ige tanúkat teremt: az egyház Krisztus teste. A harmadikban, az Ige örök alap: a tan változik, de Krisztus mindig ugyanaz marad. A negyedikben: az Ige propagálása: az élet-Krisztus” .		A szeminárium négy tanszékkel működött. Sörös Béla indoklása szerint: „Az ószövetségi szak kibővíthető a művelődéstörténet előadásával. Az újszövetségi szak és az egyháztörténet egy kézbe adható. Összefoglalható a filozófiai és pedagógiai szak a dogmatika és morál előadásával. A gyakorlati tanszék kibővül a bel- és külmisszióval és szemináriumok vezetésével. Szükség esetén az egyházjogtan előadásával. Négy rendes tanszék felállításával a lelkészképzés ugye, viszonyainkhoz szabott szerénységgel, megoldást nyerhet”<ref>A lelkészképző intézet konventi bizottság által megalkotott és a Konvent által elfogadott Szervezeti szabályzatának 8.§-a. Forrás: Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára, Pápa (továbbiakban: DREL); Fondszám: I.2. – Felvidéki Ref,. Egyház iratai, 1925.</ref> . Sörös Béla az alábbi jelentést adta a szlovenszkói konventnek a teológia működésének második évében: „A négy tanszék tárgyai a négy évfolyamban úgy csoportosítandók, hogy a növendékek amint mennek előbbre, úgy álljon eléjük szisztematikusan: az első évben az Ige testté létele: Jézus Krisztus. A másodikban, hogy az Ige tanúkat teremt: az egyház Krisztus teste. A harmadikban, az Ige örök alap: a tan változik, de Krisztus mindig ugyanaz marad. A negyedikben: az Ige propagálása: az élet-Krisztus”<ref>Sörös Béla igazgató Egyetemes Konvent elé beterjesztett jelentése a losonci teológiai szeminárium 1926/27. évi életéről. Kézirat. Forrás: DREL - Fondszám: I.2. – Felvidéki Ref,. Egyház iratai, 1927.</ref> .

	Az oktatókról tudjuk, hogy „filozófiát, egyházjogot, neveléstant és egy időn át az ótestamentumi tárgyakat az illető tudományok doktorai adták elő. Az újtestamentumiak előadói ugyan nem rendelkeztek akadémiai fokozattal, azonban több éven át külföldi fakultásokon tanultak, így például Baselben és Halle an der Saale-ban. Csak az egyháztörténet egyik előadójának nem volt akadémiai címe és külföldön sem tanult, amellett az egyháztörténet, különösen a belföldi protestáns egyháztörténet az ő hobbyja volt a szó legnemesebb értelmében és dacára annak, hogy a kollokviumoknál és a vizsgáknál kérlelhetetlenül szigorú volt a theológiai ifjúságnak kedvence volt.”		Az oktatókról tudjuk, hogy „filozófiát, egyházjogot, neveléstant és egy időn át az ótestamentumi tárgyakat az illető tudományok doktorai adták elő. Az újtestamentumiak előadói ugyan nem rendelkeztek akadémiai fokozattal, azonban több éven át külföldi fakultásokon tanultak, így például Baselben és Halle an der Saale-ban. Csak az egyháztörténet egyik előadójának nem volt akadémiai címe és külföldön sem tanult, amellett az egyháztörténet, különösen a belföldi protestáns egyháztörténet az ő hobbyja volt a szó legnemesebb értelmében és dacára annak, hogy a kollokviumoknál és a vizsgáknál kérlelhetetlenül szigorú volt a theológiai ifjúságnak kedvence volt.”<ref>Pap József: A losonci református theológiai szeminárium története 1925/26 - 1938/39. Kézirat. (1973).</ref>
	A losonci teológia volt a felvidéki református belmisszió egyik meghatározó irányának a központja a két világháború közötti időszakban. A teológusok országos diákkonferenciákat, ifjúsági találkozókat, leánykonferenciákat szerveztek, amelyekre sok esetben maguk is készültek előadásokkal. Egy-egy ilyen alkalmon több száz, nem egyszer több mint ezer felvidéki református fiatal gyűlt össze.		A losonci teológia volt a felvidéki református belmisszió egyik meghatározó irányának a központja a két világháború közötti időszakban. A teológusok országos diákkonferenciákat, ifjúsági találkozókat, leánykonferenciákat szerveztek, amelyekre sok esetben maguk is készültek előadásokkal. Egy-egy ilyen alkalmon több száz, nem egyszer több mint ezer felvidéki református fiatal gyűlt össze.

Lanyi.gabor, 2024. december 10., 15:01-n

2024-12-10T15:01:16Z

← Régebbi változat		A lap 2024. december 10., 17:01-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~A Trianon által Csehszlovákiához került magyar reformátusok~~ teológia ~~nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás~~. A ~~csehszlovák államhatalom nem engedte szolgálatba~~ a ~~Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A~~ felvidéki ~~egyházban már a 20~~-~~as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni~~.~~<br>~~		'''''Losonci teológia''' (hivatalos nevén Losonci Teológiai Szeminárium). A Csehszlovák Köztársaság időszakában, a felvidéki magyar református lelkészképzést biztosító intézmény 1925-1939 között''.

	Az állam nem ~~támogatta ezt~~ a ~~kezdeményezést~~ és ~~számos akadályt gördített~~ a ~~református~~ teológia ~~megalakulása elé~~. ~~Pozsony inkább~~ azt ~~támogatta volna~~, hogy ~~a református teológusok tanuljanak szlovákul~~ a pozsonyi ~~lutheránus~~ teológián~~. Ebbe viszont~~ a református ~~egyház nem egyezett bele~~. ~~Hosszas előkészületek után – amelyekben [[Sörös~~ Béla ~~(1877-1939)\|~~Sörös Béla]] losonci ~~lelkipásztor is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt~~ a ~~Losonci Teológiai Akadémia~~. ~~Sörösnek ebben oroszlánrésze volt~~, ~~mert nem várt sem a konvent döntésére~~, ~~sem arra~~, hogy az anyagi ~~hátteret biztosítsa az egyház~~. ~~Skóciai kapcsolataira és~~ a ~~losonci gyülekezet (mint~~ a ~~legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta~~ a ~~teológiát~~.~~<br>~~		== A megalakuláshoz vezető út ==
			1918 után, a Csehszlovákiához került reformátusság, lelkészutánpótlás nélkül maradt. A Csehszlovák állam nem fogadta el a Magyarországon végzett lelkészek szolgálatát, nem adott nekik működési engedélyt és nem folyósított számukra államsegélyt. A Csehszlovákiához csatolt reformátusság ezért kénytelen volt létrehozni a maga lelkészképző intézményét.

			Már a 20-as évek elején megfogalmazódott, hogy kell egy saját teológia. A szlovenszkói konvent által felállított szakbizottság már kidolgozta a lelkészképző intézmény alapszabályát, tanulmányi programját és költségvetését is. Helyszínként Komárom, Érsekújvár és Rimaszombat neve is felmerült. A pénzhiány és az egyházon belüli nézetkülönbség, évekkel megnehezítette az intézmény elindulását. Egyes körök támogatták azt a csehszlovák állami elképzelést, hogy a pozsonyi evangélikus teológián tanuljanak a magyar református teológusok. Mások a magyarországi teológiák mellett érveltek és egy szűk, de elkötelezett csoport dolgozott a saját lelkészképző felállításán, Bertók Béla kárpátaljai püspök vezetésével. Ebben a bizottságban Sörös Béla , losonci lelkész dolgozta ki a teológia szervezeti és működési szabályzatát, a tanulmányi rendet és a költségvetést. Úgy tűnt, hogy 1924 szeptemberében megnyílhat Losoncon az intézmény, de az utolsó pillanatokban kiderült, hogy még sincs meg az indulás anyagi fedezete. Sörös – a bizottságot megkerülve – skóciai támogatással biztosította a szükséges költségeket is, így 1925. szeptember 16-án megnyílt a losonci teológia.

			== A teológia működése ==

	A ~~képzés~~ a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. ~~Egy-egy~~ teológiai diszciplínában jártas ~~tudós lelkész bement~~ a ~~teológiára~~, ~~2–3 hónap alatt leadta~~ az ~~anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba~~, ~~majd jött~~ a ~~másik tudós lelkész~~. Így ~~működött~~ a losonci teológia ~~14 éven keresztül, erős állami~~ és ~~sokszor fájó egyházi „ellenszélben”~~. ~~Az állam 1926~~-~~ban bezáratta~~ a ~~teológiát~~, ~~de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie~~, hogy ~~olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára~~, hogy ~~két hét után újra megnyithatta~~ az egyház a ~~teológiát~~.~~<br>~~		A losonci református lelkészi hivatal tanácstermében 22 hallgatóval nyílt meg a Losonci Teológiai Akadémia első évfolyama . Sörös Béla igazgató, a XIX. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Losoncra évente behívták trimeszterekre az egyes teológiai diszciplínában jártas lelkipásztorokat, akik előadtak hallgatóknak, vizsgáztattak, majd hazatértek a gyülekezetükbe és folytatták a lelkészi szolgálatukat.

			A csehszlovák államhatalom rossz szemmel nézte az Akadémia működését. 1926 szeptemberében, a második tanév első hetében karhatalommal bezáratta a teológiát. Sörös Béla skóciai kapcsolatainak köszönhetően, napokon belül komoly nemzetközi nyomás nehezedett Prágára, az egyetlen magyar nyelvű főiskola bezárása miatt, így az állam tárgyalni kényszerült. Az egyház kompromisszumot ajánlott: az akadémia zárva marad, de a helyén megnyílik egy szeminárium, ami mindaddig ezen a néven működik, amíg a csehszlovák állam el nem fogadja az akadémiát. Így tudta folytatni működését a losonci teológia.

			A szeminárium négy tanszékkel működött. Sörös Béla indoklása szerint: „Az ószövetségi szak kibővíthető a művelődéstörténet előadásával. Az újszövetségi szak és az egyháztörténet egy kézbe adható. Összefoglalható a filozófiai és pedagógiai szak a dogmatika és morál előadásával. A gyakorlati tanszék kibővül a bel- és külmisszióval és szemináriumok vezetésével. Szükség esetén az egyházjogtan előadásával. Négy rendes tanszék felállításával a lelkészképzés ugye, viszonyainkhoz szabott szerénységgel, megoldást nyerhet” . Sörös Béla az alábbi jelentést adta a szlovenszkói konventnek a teológia működésének második évében: „A négy tanszék tárgyai a négy évfolyamban úgy csoportosítandók, hogy a növendékek amint mennek előbbre, úgy álljon eléjük szisztematikusan: az első évben az Ige testté létele: Jézus Krisztus. A másodikban, hogy az Ige tanúkat teremt: az egyház Krisztus teste. A harmadikban, az Ige örök alap: a tan változik, de Krisztus mindig ugyanaz marad. A negyedikben: az Ige propagálása: az élet-Krisztus” .

	Ez az ~~intézmény volt Csehszlovákia egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye~~, ~~amely 14 éves fennállása alatt~~ több ~~mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra~~. ~~Az I. bécsi döntés~~ és a ~~Felvidék visszacsatolása után~~, ~~1939~~. ~~január 1-vel, a~~ losonci teológia ~~megszűnt~~. ~~Hallgatói Budapesten~~, ~~Debrecenben~~, ~~Pápán~~, ~~Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták~~, ~~ill. fejezhették be tanulmányaikat~~.		Az oktatókról tudjuk, hogy „filozófiát, egyházjogot, neveléstant és egy időn át az ótestamentumi tárgyakat az illető tudományok doktorai adták elő. Az újtestamentumiak előadói ugyan nem rendelkeztek akadémiai fokozattal, azonban több éven át külföldi fakultásokon tanultak, így például Baselben és Halle an der Saale-ban. Csak az egyháztörténet egyik előadójának nem volt akadémiai címe és külföldön sem tanult, amellett az egyháztörténet, különösen a belföldi protestáns egyháztörténet az ő hobbyja volt a szó legnemesebb értelmében és dacára annak, hogy a kollokviumoknál és a vizsgáknál kérlelhetetlenül szigorú volt a theológiai ifjúságnak kedvence volt.”
			A losonci teológia volt a felvidéki református belmisszió egyik meghatározó irányának a központja a két világháború közötti időszakban. A teológusok országos diákkonferenciákat, ifjúsági találkozókat, leánykonferenciákat szerveztek, amelyekre sok esetben maguk is készültek előadásokkal. Egy-egy ilyen alkalmon több száz, nem egyszer több mint ezer felvidéki református fiatal gyűlt össze.

	~~== Szakirodalom ==~~		A belmissziós szolgálatban a református identitás erősítése mellett, a losonci teológia felvállalt küldetése volt magyar érzelmű lelkészeket képezni, akik a kisebbségi létben is meg tudják tartani a rájuk bízottak hitének, nyelvének és nemzetiségének a megőrzését.

	* SOMOGYI Alfréd: A Losonci Teológiai ~~Akadémia tudományművelése. In: Teológiai Fórum 8(2014/1) 92-125.~~		== A losonci teológia hatása ==
	* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 1. rész: 90 éve indult a ~~felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle~~. ~~86(2015/9)~~		A Losonci Teológiai Szeminárium 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra.
	* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 2. ~~rész: 90 éve indult~~ a ~~felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése~~. ~~In: Kálvinista Szemle. 86(2015/10)~~		Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, az intézmény megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán és Sárospatakon folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.
	* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 3. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/11)
	* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - ~~4. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/12)~~
	* SOMOGYI Alfréd: Református oktatás három évszázada Losoncon. In: Teológiai Fórum 16(2022/2) 144-150.
	* SOMOGYI Alfréd: Református teológusképzés Felvidéken In: „Így szól az én Uram, az ~~Úr...”. Tisztelgő írások Fodor Ferenc professzor úr 65. születésnapjára. Csorba Dávid, Lapis József, Szatmári Emília (szerk~~.~~) Sárospatak, Hernád Kiadó~~, ~~2021. 219-255~~
	* SOMOGYI Alfréd: „A babiloni vizek mellől jöttünk hozzád, ~~Istenünk...”. A felvidéki reformátusosság helyzete az 1918-1923 közötti időszakban. In: Trianon~~ és ~~az egyházak. Zombori István (szerk.) Budapest, Magyar egyháztörténeti enciklopédia munkaközösség~~, ~~2022~~. ~~43-76~~.

			A hajdani losonci teológusok elmondása szerint, a teológiai meghatározó személyisége Sörös Béla igazgató volt, akit a „Szentlélek teológusának” neveztek. Ő a történelmi kálvinizmus talaján álló, gyengén liberális színezetű képviselője volt a reformátori teológiának és ez volt jellemző Losoncra is.

			A II. világháború után, a kommunizmus évtizedeiben, a prágai és a pozsonyi evangélikus teológián tanulhattak a felvidéki magyar református teológusok. Majd a rendszerváltás után, 1994-ben, ugyancsak Komáromban indult el a Calvin János Teológiai Akadémia, a Losonci Teológiai Szeminárium jogutódja. Ebből nőtte ki magát a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara, ahol 2004 óta államilag elismert református teológusképzés zajlik magyar nyelven Szlovákiában.

	Szerző<br>		Szerző<br>
	[[Somogyi Alfréd]]		[[Somogyi Alfréd]]

			== Irodalom ==
			* NAGY Zoltán: A Losonci Theológiai Szeminárium története. Kézirat (1985).
			* PAP József: A losonci református theológiai szeminárium története 1925/26 - 1938/39. Kézirat. (1973).
			* SOMOGYI Alfréd: A Losonci Teológiai Akadémia tudományművelése. In: Teológiai Fórum 8(2014/1) 92-125.
			* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 1. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/9)
			* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 2. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/10)
			* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 3. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/11)
			* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 4. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/12)
			* SOMOGYI Alfréd: Református teológusképzés Felvidéken In: „Így szól az én Uram, az Úr...”. Tisztelgő írások Fodor Ferenc professzor úr 65. születésnapjára. Csorba Dávid, Lapis József, Szatmári Emília (szerk.) Sárospatak, Hernád Kiadó, 2021. 219-255

Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Losonci Theológiai Szeminárium (1925–1939) lapot a következő névre: Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939)

2023-12-14T20:29:45Z

Lanyi.gabor átnevezte a(z) Losonci Theológiai Szeminárium (1925–1939) lapot a következő névre: Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939)

← Régebbi változat	A lap 2023. december 14., 22:29-kori változata
(Nincs különbség)

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „A Trianon által Csehszlovákiához került magyar reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. A csehszlovák államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát l…”

2023-12-14T20:24:28Z

Új oldal, tartalma: „A Trianon által Csehszlovákiához került magyar reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. A csehszlovák államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát l…”

Új lap

A Trianon által Csehszlovákiához került magyar reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. A csehszlovák államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni.<br>

Az állam nem támogatta ezt a kezdeményezést és számos akadályt gördített a református teológia megalakulása elé. Pozsony inkább azt támogatta volna, hogy a református teológusok tanuljanak szlovákul a pozsonyi lutheránus teológián. Ebbe viszont a református egyház nem egyezett bele. Hosszas előkészületek után – amelyekben [[Sörös Béla (1877-1939)|Sörös Béla]] losonci lelkipásztor is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt a Losonci Teológiai Akadémia. Sörösnek ebben oroszlánrésze volt, mert nem várt sem a konvent döntésére, sem arra, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az egyház. Skóciai kapcsolataira és a losonci gyülekezet (mint a legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta a teológiát.<br>

A képzés a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát.<br>

Ez az intézmény volt Csehszlovákia egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a Felvidék visszacsatolása után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.

== Szakirodalom ==

* SOMOGYI Alfréd: A Losonci Teológiai Akadémia tudományművelése. In: Teológiai Fórum 8(2014/1) 92-125.
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 1. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/9)
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 2. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/10)
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 3. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/11)
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 4. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/12)
* SOMOGYI Alfréd: Református oktatás három évszázada Losoncon. In: Teológiai Fórum 16(2022/2) 144-150.
* SOMOGYI Alfréd: Református teológusképzés Felvidéken In: „Így szól az én Uram, az Úr...”. Tisztelgő írások Fodor Ferenc professzor úr 65. születésnapjára. Csorba Dávid, Lapis József, Szatmári Emília (szerk.) Sárospatak, Hernád Kiadó, 2021. 219-255
* SOMOGYI Alfréd: „A babiloni vizek mellől jöttünk hozzád, Istenünk...”. A felvidéki reformátusosság helyzete az 1918-1923 közötti időszakban. In: Trianon és az egyházak. Zombori István (szerk.) Budapest, Magyar egyháztörténeti enciklopédia munkaközösség, 2022. 43-76.

Szerző<br>
[[Somogyi Alfréd]]