https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kun_Bertalan_%281817%E2%80%931910%29 2026-05-02T11:27:04Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Kun_Bertalan_(1817%E2%80%931910)&diff=306&oldid=prev 2023-12-11T10:09:31Z

<p>Lanyi.gabor átnevezte a(z) <a href="/index.php?title=Kun_Bertalan_(1817-1910)&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Kun Bertalan (1817-1910) (a lap nem létezik)">Kun Bertalan (1817-1910)</a> lapot a következő névre: <a href="/index.php?title=Kun_Bertalan_(1817%E2%80%931910)" title="Kun Bertalan (1817–1910)">Kun Bertalan (1817–1910)</a></p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2023. december 11., 12:09-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Lanyi.gabor https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Kun_Bertalan_(1817%E2%80%931910)&diff=279&oldid=prev 2023-12-10T21:09:36Z

<p>Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;Kun Bertalan&#039;&#039; (Kókai Kun Bertalan) (Felsőnyárád, 1817. január 21. – Debrecen, 1910. szeptember 28.) református lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Kun Bertalan a dualizmus kori református egyház egyik legmeghatározóbb alakja, 1866-tól 1910. évi haláláig tiszáninneni püspök, 1884-1910 között az egyetemes konvent és zsinat egyházi elnöke. == Származása, korai évei == A Borsod vármegyei Felsőnyárádon s…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>''Kun Bertalan'' (Kókai Kun Bertalan) (Felsőnyárád, 1817. január 21. – Debrecen, 1910. szeptember 28.) református lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke.<br /> <br /> Kun Bertalan a dualizmus kori református egyház egyik legmeghatározóbb alakja, 1866-tól 1910. évi haláláig tiszáninneni püspök, 1884-1910 között az egyetemes konvent és zsinat egyházi elnöke. <br /> <br /> == Származása, korai évei ==<br /> A Borsod vármegyei Felsőnyárádon született, régi nemesi földbirtokos családba. Édesapja Kun Pál (1781-1857) felsőnyárádi földbirtokos, aki korábban a beregszászi algimnáziumban tanított. Édesanyja Hézser Varju Katalin (1790-1868), előkelő beregszászi család leszármazottja. <br /> Öt testvére volt: Klára (1813-1893), Mária (1819-1844) és Erzsébet (1823-1897), illetve Tamás (1815-1894) királyi tanácsos, Borsod vármegye főorvosa és Pál (1827-1896), a Miskolci Református Főgimnázium tanára.<br /> <br /> == Tanulmányai ==<br /> Kun Bertalan tanulmányait Felsőnyárádon kezdte, majd anyai nagyanyja felügyelete mellett egy éven át Beregszászon folytatta. Felsőbb gimnáziumi és bölcsészeti éveit 1824-től Miskolcon, felsőbb akadémiai kurzusait pedig Sárospatakon teljesítette. Bölcsészeti kurzusának végén jelesebb tanítványként Miskolcon osztálytanítónak marasztották meg két évre, s kiemelkedő szolgálataiért jutalmul külön szuperintendensi engedéllyel ezt a két évet beszámították a sárospataki akadémiai tanulmányaiba. Emiatt Sárospatakra csak 1836. szeptember 3-án iratkozott be VI. éves tógátusnak.<br /> 1839-ben Iglóra ment a német nyelvtanulás céljából, itt Pákh Mihály evangélikus szuperintendens házánál lakott. 1840 júniusában tért vissza Sárospatakra, ahonnan hamarosan hároméves magánnevelői tisztségbe távozott Abaúj vármegyébe: a krasznokvajdai Szunyogh-fiúk nevelését irányította. <br /> 1843-ban – már működő lelkészként – vett részt peregrinációban. Hittudományi körútján Bécset, Lipcsét, Hallét és Berlint kereste fel.<br /> <br /> == Lelkészi működése ==<br /> Még magánnevelőként, 1840-ben letette a lelkészi vizsgát az abaúji egyházmegyében, s Szászfán lett segédlelkész. 1841-ben Gagybátor meg is választotta papjául – ezt a hivatalt 1842 májusában foglalta el. Jelentős gyülekezeti munkát végzett, elősegítette a presbitérium rendezettebb működését, elérte a gyülekezetben az iskoláskorú gyermekek hiánytalan iskolába járását, elfogadtatta a hívekkel az általános adó bevezetését, iskolát építtetett és befedette a tornyot.<br /> <br /> Az abaúji egyházmegye 1845-ben aljegyzőnek választotta meg.<br /> Sikeres gagybátori szervezői szolgálatának, valamint egyházmegyei hivatali és publikációs aktivitásának nyomán 1849-ben Szathmári József szuperintendens halálakor Miskolc hívta meg a négy papi állás egyikébe, ezt a tisztséget 1850 tavaszán foglalhatta el – s ebben haláláig megmaradt. <br /> <br /> Miskolci papi szolgálatai összefonódtak és kölcsönösen megtermékenyítették egymást egyházkerületi főtisztségeivel, az országos református egyházi szervezkedésben viselt vezető szerepével, illetve Miskolc város közéletében vállalt feladataival. Így például 1877-ben Miskolcon gyűltek össze a két protestáns egyház püspökei; az ő vezetésével építettek tanítói és temetőőri lakásokat, bővítették a temetőt, építettek díszes parókiát, jobb karba helyezték az elemi iskolákat. Kun Bertalan alapította és vezette a három városi helvét hitvallású egylet közül az elsőt; s másodmagával ő alapította a Miskolci ref. Női Filléregyletet is.<br /> <br /> == Püspöki működése ==<br /> Már első miskolci lelkészi évében, 1850-ben egyházkerületi dékánná, 1854-ben pedig egyházkerületi aljegyzővé választották. Zsarnay Lajos 1860. évi szuperintendenssé választásával egyidőben egyházkerületi főjegyző lett, Zsarnay halála után, 1866-ban pedig őt választották püspökké. A püspöki választáson Hegedűs László alsó-zempléni esperessel szemben nyerte el a voksok többségét.<br /> Püspökké Nagyvisnyón avatták 1866. szeptember 30-án. <br /> Püspöki éveire esik a sárospataki gimnáziumi és főiskolai (akadémiai) tanterv átfogó reformja, a sárospataki főiskola felügyeleti és irányítási struktúrájának átalakítása, a jogakadémia kialakítása, számos építkezés és épületrenoválás kivitelezése, az egyházkerületi leánynevelőintézet felállítása, a sárospataki irodalmi kör megalakítása, a Károli-biblia 300 éves ünnepsége, a Károli Gáspár-szobor felállítása, továbbá a miskolci református főgimnázium és a leányközépiskola felfejlesztése. Gondnoka volt a rimaszombati gimnáziumnak is.<br /> Püspökként vezette azt a tárgyalást, amelynek eredményeként az egyházkerület az állam fenntartói hatósága alá bocsátotta a sárospataki tanítóképző intézetet.<br /> Az egyházi élet újjászervezése érdekében kezdeményezte a parochiális könyvtárak alapítását, kidolgozta és népszerűsítette a lelkészi önképzés rendszerét, megújította az énekeskönyet, hangsúlyosan foglalkozott a papi özvegyek és árvák intézményes megsegítésének erősítésével. Rendszeres egyházlátogatások és zsinatok segítségével erősítette a rendezett működést és az egyházi belső összetartást. <br /> 1884-1910 között ő volt az egyetemes konvent egyházi elnöke.<br /> <br /> == Szellemisége ==<br /> Kun Bertalan több műfajban is ismert tollforgató volt. Szárnybontogatásként is felfogható, hogy az 1830-40-es évek fordulóján több költeményét közölte a Társalkodó, az Athaneum és a Koszorú című lap, valamint a Részvét gyöngyei című almanach, illetve iglói éve alatt Pákh Mihály házánál előadták „Pajkos deákok” című színművét. <br /> Szunyogi Szunyoghy Ferencnek ajánlott gagybátori beköszönő egyházi beszédét megjelentette nyomtatásban is. Lipcsében tartózkodva írta szenvedélyes vitairatát „Visszhang a vegyesházasság ügyében” címmel elítélve benne a pápai rendeletet, miszerint a vegyes házasságokhoz a római katolikus plébánosok nem járulhatnak hozzá. Gagybátori lelkészként mintegy tucatnyi alkalommal publikált egyházjogi, egyháztársadalmi és liturgiai témájú cikkeket a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban.<br /> Első igazán jelentős műve, az Egyházi szónoklattan 1855-ben jelent meg. 1861-ben publikálta Az egyetemes papság egyházi beszédben című munkáját.<br /> „Biblia és népiskola” című első püspöki körlevele 1866-ban jelent meg – ez tekinthető fél évszázados püspöki tevékenysége programadó szövegének. <br /> Püspöki éveiben jellemzően csak halotti beszédei jelentek meg nyomtatásban.<br /> <br /> == Családi élete, leszármazottai ==<br /> Peregrinációjából hazatérve 1844-ben házasodott meg először Szunyoghy Máriával (1817-1868). Négy gyermekük született, közülük Kun Béla (1845-1896) országosan ismert publicista, a sárospataki főiskola jogakadémiai tanára, Bertalan (1858-1923) későbbi miskolci vasúti főtisztviselő és Mária (1850-1909), a későbbi Gyura Adolfné érte meg a felnőttkort. Erzsébet (1858-1873) himlőben halt meg fiatalon.<br /> Kétszer özvegyült meg, összesen háromszor nősült. Második felesége Láczy Szabó Zsuzsanna, harmadik felesége pedig Giovannini Rudolf miskolci cukrász özvegye, Galambosi Herke Julianna volt. Nevelt lánya, Giovannini Gabriella viselte a halálos ágyán Kun Bertalan gondját.<br /> Stabilan Miskolc vagyonos polgárai közé tartozott: a tisztviselők közül a második leghosszabban, 26 éven át szerepelt a virilisták között. Három háza volt a városban.&lt;ref&gt;TÓVÁRI JUDIT: Az elit Miskolc város társadalmában 1872-1917, Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1997, 100-101.&lt;/ref&gt; <br /> <br /> == Hatása, emlékezete ==<br /> Kun Bertalan kortársai által elismert, nagyra értékelt püspök volt. Az egyházkerület visszatérően megünnepelte püspökségének kerek évfordulóit – jóllehet ez a térségben nem volt szokványos gyakorlat. <br /> 1870-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1892-ben kiérdemelte a Lipót-rend középkeresztjét. Püspöki hivatalából fakadóan a főrendi ház, valamint Miskolc város törvényhatósági bizottságának a tagja volt.<br /> Miskolcon a helyi Nemzeti Színház és a Gőztéglagyár igazgatósági tagja volt. 1910-ben (nem sokkal halála előtt) Miskolc díszpolgárává emelték.<br /> <br /> Munkásságát tudományos igénnyel még nem dolgozták fel. Ez alól Porkoláb Tibor rövid közleménye kivétel, amelyben Kun Bertalan korai költészetéről mutatta ki, hogy az a dilettans (műkedvelő) verselési stílusban fogant, s ily módon szoros szellemi rokonságban áll kora kollégiumi önképzőköri irodalmi gyakorlatával.<br /> <br /> Halálának 100. évfordulóján 2010. október 24-én emlékező istentiszteletet tartottak Felsőnyárádon.<br /> Síremléke a miskolci Deszka temetőben található.<br /> <br /> == Irodalom ==<br /> KEMPELEN BÉLA: Magyar nemes családok, Budapest, (VI. K. 296. 1, 1911-1932.<br /> <br /> PORKOLÁB TIBOR: Önképzés, epigonizmus, almanachlíra. Kun Bertalan és a műkedvelő poézis, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, XXIII, (2019), 1, 174-187.<br /> <br /> RADÁCSI GYÖRGY: Dr. Kun Bertalan 1817-1910, Sárospataki Református Lapok, VI, (1910), 40, 393–397.<br /> <br /> <br /> == Szerző ==<br /> Ugrai János</div>

Szatmari.judit