<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kis_B%C3%A1lint_%281772-1853%29</id>
	<title>Kis Bálint (1772-1853) - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kis_B%C3%A1lint_%281772-1853%29"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Kis_B%C3%A1lint_(1772-1853)&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-03T08:31:22Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.40.0</generator>
	<entry>
		<id>https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Kis_B%C3%A1lint_(1772-1853)&amp;diff=1141&amp;oldid=prev</id>
		<title>Szatmari.judit: Új oldal, tartalma: „Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9 – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész-esperes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szentesi egyházközség lelkipásztora, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye esperese.  == Származása, tanulmányai, családja ==  Felmenői III. Ferdinándtól 1651-ben Szabolcs vármegyében szereztek nemességet, családja később Békés vármegyébe költözött. Szülei Kis István és Nagy Katali…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Kis_B%C3%A1lint_(1772-1853)&amp;diff=1141&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-12-16T09:26:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9 – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész-esperes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szentesi egyházközség lelkipásztora, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye esperese.  == Származása, tanulmányai, családja ==  Felmenői III. Ferdinándtól 1651-ben Szabolcs vármegyében szereztek nemességet, családja később Békés vármegyébe költözött. Szülei Kis István és Nagy Katali…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9 – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész-esperes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szentesi egyházközség lelkipásztora, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye esperese.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Származása, tanulmányai, családja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felmenői III. Ferdinándtól 1651-ben Szabolcs vármegyében szereztek nemességet, családja később Békés vármegyébe költözött. Szülei Kis István és Nagy Katalin. Családnevét az esetek többségében egy „s”-sel írta, ezért a szakirodalomban legtöbbször „Kis”-ként szokták megnevezni. &lt;br /&gt;
Kis Bálint 1772. december 9-én született Vésztőn. Alapfokú tanulmányait szülőfalujában végzete, majd Derecskén folytatta azt. 1790 és 1795 között a debreceni kollégiumban tanult. 1795 és 1798 között Vésztőn rektorként (tanítóként) szolgált. Vésztői tartózkodása alatt – a korabeli szokásoknak megfelelően – külföldi tanulmányaira pénzt gyűjtött össze. 1798-ban beiratkozott a jénai egyetemre. 1799-ben hazatért, és Szentesen lelkésszé választották. 1800-ban megnősült, a kecskeméti származású Veresegyházi Pál és Szoboszlai Julianna lányát Veresegyházi Évát vette el. Házasságukból hat gyermek született, akik közül három fiú élte meg a felnőttkort. Bálint miután Bécsben elvégezte a képzőművészeti akadémiát, festő lett. Ferenc tímármesterként dolgozott Szentesen. Pál az atyai hivatást folytatva református lelkipásztor lett, és még édesapja életében káplán lett Szentesen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lelkészi működése ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kis Bálint a református egyházban a 18. század végén bevett gyakorlat szerint lett lelkész: elvégezte a debreceni kollégiumot, három évet rektorként dolgozott, majd külföldre ment tanulni. A jénai tanulmányok biztosították számára, hogy jó anyagi lehetőségeket nyújtó gyülekezetben helyezkedjen el, mert a korabeli szokások szerint az úgynevezett akadémita lelkipásztorok a rangosabb egyházközségek vezetői lettek. A református egyház vezetői is többnyire ebből a rétegből kerültek ki.&lt;br /&gt;
Jénai tanulmányainak befejezése után Kist három gyülekezet hívta meg: Mezősas, Köröstarcsa és Szentes. Ezek közül a szentesi meghívást fogadta el, és 1799. június 13-án megtartotta beköszönő prédikációját. 1799. július 16-án Hódmezővásárhelyen ordinálták, ettől kezdve a Békési Református Egyházmegye lelkészi karának teljes jogú tagjává vált. Élete végégi megmaradt szentesi lelkipásztornak, de képzettségének megfelelően folyamatosan haladt előre a ranglétrán. 1814-ben tanácsbíróvá választották majd 1830-ban egyházmegyei főjegyző lett. Végül 1836-ban a békési egyházmegye esperesévé választották.&lt;br /&gt;
Lelkészi szolgálatának ideje alatt jelentősen megnőtt a református gyülekezet tagjainak a száma: 1799-ben kb. 10.000 főről 1848-ra kb. 18.000 főre. Jelentős építkezések fűződnek a nevéhez. 1803-ban emeletes iskolát építtetett, valamint 1806 és 1826 között készült el a ma is álló templom, végül 1836-ban a paplak. &lt;br /&gt;
Politikai és közéleti szerepet is vállalt: Szentes reformkori életében támogatta az ipar és a kereskedelem fejlesztését valamint az örökváltság megvalósítását. Az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban méréskelt álláspontot képviselt, a Habsburgok trónosztását nem támogatta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tudományos- és közéleti tevékenysége ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Komoly szerepet vállalt a mezőgazdaság korszerűsítésében, ezért technológiai újításokat vezetett be. A hagyományos faekés szántás helyett a hatékonyabb vasekés szántást igyekezett elterjeszteni. Saját maga készített vasekével népszerűsítette az új eszközt. A vízimalmok és szélmalmok korszerűsítésével is foglalkozott, valamint javasolta a nádtetők helyett a cseréptető használatát. Ez utóbbi a gyakori tűzvészek megakadályozásában játszott fontos szerepet.&lt;br /&gt;
Jelentős magánykönyvtárral rendelkezett. Gyűjteménye enciklopédikus jellegű, de teológiai túlsúlyú. 1896-ban fiának az özvegye, Kis Pálné a helyi gimnáziumnak adományozta Kis Bálint könyvtárát. A gyűjteményt ma a Horváth Mihály Gimnázium őrzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tudományos tevékenysége igen szerteágazó volt. Több tankönyvet is írt. 1815-ben jelent meg a Kis agenda című könyve, amely a konfirmációra készítette fel a fiatalokat. 1816-ban valláserkölcsi tankönyvet adott közre. 1844-ben Első évi oktató címmel megjelent tankönyve a reformkor szellemének megfelelően az örökváltság jelentőségével is foglalkozott. 1846-ban lányok számára állított össze egy iskolai segédletet. Ugyanebben az évben Falusi földművelőket oktató című könyve is megjelent, amelyben a korszerű mezőgazdálkodás módszereit ismertette. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Tudományos Gyűjteményben is jelent meg írása 1820-ban. Kéziratban maradt A tüzes vas ítéletének jegyzőkönyve 1212–1236 című műve, amely az úgynevezett Váradi regestrum magyar nyelvű fordítása. 1839-ben jelent meg a Magyar régiségek című háromkötetes könyve, amelyben Magyarország történetét tárgyalja. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1844-ben a Magyar Természettudományi Társaság választotta be a tagjai közé. Szintén ebben az évben kiegészítette Magyar régiségek című művét, amelyben a magyar őstörténetet és nyelvtörténetet tárgyalja. Ennek során a székelyírás kérdésével is foglalkozott. Őstörténeti és nyelvészeti kutatásai már a korban sem állták meg a helyüket. Sokkal jelentősebb viszont történetírói munkássága. Lemásolta, kiegészítette és folytatta a szentesi református gyülekezet történetét 1748 óta tárgyaló eklézsiatörténetet valamint 1836-ban megírta a Békési Református Egyházmegye történetét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Művei ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Első évi oktató, az írás, olvasás és rajzolás kezdetének ABC-jével, Pest, 1844 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erkölcstudomány röviden előadva, S. l., 1816&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Falusi földművelőket oktató, Pest, Landerer, 1846&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kis agenda, az urvacsorával élni szándékozó fiúk és leányok számára, S. l. , 1815&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magyar régiségek, Pest, Landerer, 1839&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nőitan vagy az asszonyi nevezetesebb munkák és kötelességek tudománya, Pest, 1846&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szentesi reformáta ekklésia állapotja, nevezetesebb tagjainak élete, emlékezetet érdemlő dolgaik, változásaik = KIS Bálint, A Békési-Bánáti Református Egyházmegye története, Békéscsaba – Szeged, Csongrád Megyei Levéltár, 1992 (Dél-alföldi évszázadok, 5.), 293 – 386.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szentesi református ekklézsia története 1700–1825, közreadja TAKÁCS Edit. Szentes: [Szentes Város Önkormányzata], 2001, https://www.szentesinfo.hu/cd/ekklezsia/ (utolsó hozzáférés: 2025.10.28.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Irodalom ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
FILEP Antal. “Adatok a XVIII - XIX. sz. fordulójának népi gazdálkodásához: Kiss Bálint A szentesi refor. eklésia históriája. A szentesi refor. ekklésia históriájának folytatása” Agrártörténeti Szemle II. 2. SZ. (1959): 153–161.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
FILEP Antal. “Népismereti, néprajzi érdeklődés a Délkelet-Alföldön a reformkorban és továbbélő öröksége. Kutatási vázlat” Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 28(2020): 349–390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
IMRE Ernő: Isten szolgája népe szolgálatában: Kiss Bálint életműve Theologiai Szemle, (1963):161–165.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
KORMOS László: Kis Bálint a reformkori tudós in: KIS Bálint: A Békési-Bánáti Református Egyházmegye története. Békéscsaba – Szeged, Csongrád Megyei Levéltár – Békés Megyei Levéltár, 1992 (Dél-alföldi évszázadok 5), 5–44.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
LABÁDI Lajos (szerk.): Kiss Bálint református lelkipásztor élete és munkássága (1772–1853): A Kiss Bálint Tudományos Emléknap előadásai, Szentes, Kiss Bálint Református Általános Iskola, 2014.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerző ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hegyi Ádám&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szatmari.judit</name></author>
	</entry>
</feed>