Csorba.david: /* Művei */

2024-12-04T15:11:23Z

Művei

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 17:11-kori változata
67. sor:		67. sor:
	• Disputatio philosophica de existentia divinitatis (Debrecen, 1679)		• Disputatio philosophica de existentia divinitatis (Debrecen, 1679)

	Németalföldön ~~1680-84~~ közt Burchard de Volder karteziánus filozófus, orvos, matematikus, Johannes Voetius jogász, Johannes van der Waeyen teológus, hebraista, Campegius Vitringa orientalista és Philipp Matthäus orvosprofesszor elnökletével disputált 8 ízben. 1684-ben teológiai doktorátust szerzett:		Németalföldön 1680–84 közt Burchard de Volder karteziánus filozófus, orvos, matematikus, Johannes Voetius jogász, Johannes van der Waeyen teológus, hebraista, Campegius Vitringa orientalista és Philipp Matthäus orvosprofesszor elnökletével disputált 8 ízben. 1684-ben teológiai doktorátust szerzett:
	• Disputatio theologica inauguralis de benedictione gentium Abrahamo promissa (Franeker, 1684)		• Disputatio theologica inauguralis de benedictione gentium Abrahamo promissa (Franeker, 1684)

Csorba.david: /* A tudós */

2024-12-04T15:06:58Z

A tudós

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 17:06-kori változata
49. sor:		49. sor:
	A Köleséri ellen folyó perben az ingóságaival együtt a könyvtárát is zárolták a hatóságok. A		A Köleséri ellen folyó perben az ingóságaival együtt a könyvtárát is zárolták a hatóságok. A
	13 évvel később leltárba vett gyűjtemény nagysága elérte a 3561 kötetet, a korszak egyik		13 évvel később leltárba vett gyűjtemény nagysága elérte a 3561 kötetet, a korszak egyik
	legnagyobb könyvtára lehetett. A teológiai, jogtudományi, orvosi, filozófiai,		legnagyobb, nem főnemesi könyvtára lehetett. A teológiai, jogtudományi, orvosi, filozófiai,
	történettudományi szakirodalomból és egyéb művekből álló könyvtárát több mint 5600		történettudományi szakirodalomból és egyéb művekből álló könyvtárát több mint 5600
	forintra becsülték. A művek nagy többsége latin nyelvű volt, német, angol, francia, olasz,		forintra becsülték. A művek nagy többsége latin nyelvű volt, német, angol, francia, olasz,

Csorba.david: /* Művei */

2024-12-04T10:37:05Z

Művei

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 12:37-kori változata
63. sor:		63. sor:
	== Művei ==		== Művei ==
	1. Disputái		1. Disputái
	Debrecenben Martonfalvi Tóth György és Szilágyi Tönkő Márton professzorok elnöklete alatt jelentek meg ~~az első dolgozatai~~:		Debrecenben Martonfalvi Tóth György és Szilágyi Tönkő Márton professzorok elnöklete alatt jelentek meg:
	• Disputatio theologica de evangelio (Debrecen, 1679)		• Disputatio theologica de evangelio (Debrecen, 1679)
	• Disputatio philosophica de existentia divinitatis (Debrecen, 1679)		• Disputatio philosophica de existentia divinitatis (Debrecen, 1679)

Csorba.david: /* Művei */

2024-12-04T10:36:43Z

Művei

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 12:36-kori változata
91. sor:		91. sor:

	5. Tibullus verseinek kiadása		5. Tibullus verseinek kiadása
	Köleséri könyvtárának legértékesebb darabja egy kódex volt Hunyadi Mátyás könyvtárából, amelybe Tibullus, Catullus és Propertius verseit másolták. A királyi könyvtárból I. Apafi Mihályhoz került, akinek a hagyatékából Nádudvari Sámuel szerezte meg, akitől Kölesérihez került. Köleséri a jótevőjének, Savoyai Jenőnek ajándékozta a kódexet, amely a herceg hagyatékával együtt a bécsi udvari könyvtárba vándorolt. Köleséri lemásoltatta a maga számára a kódex anyagát és kiadta Tibullus verseit Tibullus Corvinianus címmel (Kolozsvár, 1727).		Köleséri könyvtárának legértékesebb darabja egy kódex volt Hunyadi Mátyás könyvtárából, amelybe Tibullus, Catullus és Propertius verseit másolták. A királyi könyvtárból I. Apafi Mihályhoz került, akinek a hagyatékából Nádudvari Sámuel szerezte meg, akitől Kölesérihez került. Köleséri a jótevőjének, Savoyai Jenőnek ajándékozta a kódexet, amely a herceg hagyatékával együtt a bécsi udvari könyvtárba vándorolt. Köleséri lemásoltatta a maga számára a kódex anyagát és kiadta Tibullus verseit Tibullus Corvinianus címmel (Kolozsvár, 1727).

	== Szakirodalom ==		== Szakirodalom ==

Csorba.david: Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”

2024-12-04T10:36:06Z

Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”

Új lap

''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.)
Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő.

A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként
futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a
Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársaság is a
tagjává választotta. Félszáz műve közül számos megjelent nyomtatásban, közöttük teológiai,
orvosi, bányászati és klasszika-filológiai könyvek, értekezések és cikkek. A korszak egyik
legnagyobb magánkönyvtárát gyűjtötte össze.

== Tanulmányai, magánélete ==
Idősebb Köleséri Sámuel (1634–1683) református lelkész fiaként született Szendrőn 1663-
ban. A lexikonok szerint 1674-től a Debreceni Református Kollégium diákja volt, bár a
kollégiumi diáknévsorban nem szerepel a neve. Apja nyomdokán járva németalföldi
egyetemeken tanult: 1680. február 17-én a leideni, 1683. június 27-én a franekeri egyetemre
iratkozott be. Leidenben filozófiai (1681), Franekerben teológiai doktori címet szerzett
(1684). 1683 nyarán a londoni Gresham Kollégiumban is járt. 1685 májusában tért haza. Első prédikációja alkalmával eltévesztette a Miatyánkot, s
ezért elhagyta a papi pályát.

1686-ban újra külföldre távozott és orvosi tanulmányokat folytatott Teleki Mihály kancellár támogatásával. Orvosdoktori címet állítólag nem szerzett,
de a korabeli Erdélyben anélkül is praktizálhatott. Nagyszebenben telepedett le, ahol gyógyító munkájával jelentős hírnévre tett szert,
háziorvosa volt a Károlyi, a Teleki és a Bethlen családoknak is.

1700-ban I. Lipót kinevezte az erdélyi ércbányászat főfelügyelőjévé, hivatalában sokat tett a leromlott állapotú bányászat
újjászervezéséért. 1713-tól az Erdélyi Gubernium titkára, majd tanácsosa volt, 1717-től
Erdély főorvosaként működött, jelentős szerepe volt a pestisjárvány elleni védekezésben.

Háromszor nősült, az első felesége a szász Meder Asnatha, a második gróf Bethlen
Judit, a harmadik Toroczkai Beáta volt. Az első feleségétől 1714-ben elvált, a második 1720-
ban elhunyt, a harmadikkal kötött házassága után (az időközben katolizált) első felesége a ki
nem fizetett hozománya miatt feljelentette, és a Gubernium bigámia vádjával perbe fogta.
Szinnyei József szerint szélütés érte, Hermányi Dienes József szerint önmagát megmérgezve
hunyt el Nagyszebenben, 1732 végén.

A vallási tolerancia és az egyházak közötti megegyezés híveként, valamint a
szertartási elemek iránti közömbössége miatt a kortársai ateizmussal is vádolták. Református
vallása mellett kitartott, 1729-ben (feltétlen Habsburg-pártisága ellenére) azért nem kapta meg
az udvartól a bárói címet, mert nem volt hajlandó áttérni a római katolikus hitre.

== A tudós ==
Műveltségét a Debreceni Református Kollégiumban alapozta meg, a puritanizmus iránt
elkötelezett és karteziánus meggyőződésű professzorai vezetésével. A németalföldi
egyetemeken a kartezianizmus mellett a korai felvilágosodás is hatott rá. Több külföldi
tudóstársaság is tagjává választotta: a jénai Leopoldina Academia Naturae Curiosorum, a
londoni Royal Society és a szentpétervári akadémia. Kiterjedt levelezést folytatott a korszak
tudósaival Oroszországtól és a román nagyfejedelemségektől Németországon, Szilézián és
Svájcon át Angliáig.

A Köleséri ellen folyó perben az ingóságaival együtt a könyvtárát is zárolták a hatóságok. A
13 évvel később leltárba vett gyűjtemény nagysága elérte a 3561 kötetet, a korszak egyik
legnagyobb könyvtára lehetett. A teológiai, jogtudományi, orvosi, filozófiai,
történettudományi szakirodalomból és egyéb művekből álló könyvtárát több mint 5600
forintra becsülték. A művek nagy többsége latin nyelvű volt, német, angol, francia, olasz,
holland és magyar nyelvű kötetekkel kiegészítve. Csak 1776-ban árverezték el a könyvtárát,
ám ekkorra a rossz körülmények miatt a könyvek jó része tönkrement. Az egyik első
nyomtatott erdélyi ex libris Köleséri Sámuelé volt.

A könyvtára mellett Köleséri ásvány- és ősmaradvány-gyűjteményt is fenntarthatott.
Az erdélyi bányák felügyelőjeként végzett bejárások során fellelt darabokból tudóstársainak is
küldött példányokat. Gyűjteménye szétszóródott, csak a levelezéséből rekonstruálható az
egykori jellege.

== Művei ==
1. Disputái
Debrecenben Martonfalvi Tóth György és Szilágyi Tönkő Márton professzorok elnöklete alatt jelentek meg az első dolgozatai:
• Disputatio theologica de evangelio (Debrecen, 1679)
• Disputatio philosophica de existentia divinitatis (Debrecen, 1679)

Németalföldön 1680-84 közt Burchard de Volder karteziánus filozófus, orvos, matematikus, Johannes Voetius jogász, Johannes van der Waeyen teológus, hebraista, Campegius Vitringa orientalista és Philipp Matthäus orvosprofesszor elnökletével disputált 8 ízben. 1684-ben teológiai doktorátust szerzett:
• Disputatio theologica inauguralis de benedictione gentium Abrahamo promissa (Franeker, 1684)

Üdvözlőverse jelent meg Matthias Boot brémai diáktársa tiszteletére (Franeker, 1682).

2. Teológiai munkái
• Kiadta James Garden skót teológus Theologia pacifica sive comparativa (Szeben, 1709) című munkáját a saját előszavával, amelyben Gardenius művének szellemével összhangban szólt a keresztyének közötti megbékélésről.
• Primum pietatis erga Deum officium (Kolozsvár, 1724). Imádságoskönyv, amelynek példánya ma nem hozzáférhető.
• Korábban úgy vélték, hogy a Köleséri Sámuel korrektúrázta a Bél Mátyás javításaival megjelent 1717–1727. évi lipcsei Újszövetséget. Újabban úgy tűnik, hogy inkább a kiadás megszervezésében közreműködött 1725-ben.

3. Orvosi munkái
• Tractatus brevis de mediis, quibus vita ac sanitas conservaretur et prolongaretur (Zsolna, 1693)
• De scorbuto mediterraneo dissertatio ad normam philosophiae mechanicae (Szeben, 1707) címmel írt értekezést a csömörről, amit a skorbut egyik fajtájának tartott.
• Két pestisről írott orvosi tárgyú értekezése is született. Az első Pestis Dacicae anni MDCCIX scrutinum et cura címmel jelent meg (Szeben, 1709), amelyben tárgyalta a betegség tüneteit és a rá alkalmazható gyógymódokat. A lapjain számos érdekes néprajzi jellegű adatott is megörökített a szerző.
• A második pestis elleni munkája az előző mű rövidített változata volt, magyarul és latinul is napvilágot látott:
o Tanáts adása, mellyet az 1719. esztendőben Kolosváratt megújúlt, és az Erdélyi Fejedelemségben széllyel uralkodó pestisnek alkalmatosságával ... tött (Kolozsvár, 1719)
o Monita anti-loimica, occasione pestis anni 1719. Claudiopoli recrudescentis et passim per principatum Transilvaniae grassantis… communicata (Kolozsvár, 1719)
• Proteus febrilis novissima Virmondtiana adfligens (Szeben, 1722). A lázas betegségben elhunyt Virmondt grófnak, az erdélyi és felső-olténiai császári csapatok főparancsnokának a kezelésének leírása.
• Számos további cikke jelent meg külföldi tudományos folyóiratokban, többségük orvosi tárgyú megfigyeléseket tartalmazott.

4. Az Auraria Romano-Dacica
Az Erdély aranybányászatáról szóló munkája Auraria Romano-Dacica címmel jelent meg Szebenben, 1717-ben (második kiadása: Pozsony, Kassa, 1780). Műve a korabeli bányászati gyakorlat leírása mellett numizmatikai, alkímiai, régészeti és jogtörténeti adalékokkal is szolgál.

5. Tibullus verseinek kiadása
Köleséri könyvtárának legértékesebb darabja egy kódex volt Hunyadi Mátyás könyvtárából, amelybe Tibullus, Catullus és Propertius verseit másolták. A királyi könyvtárból I. Apafi Mihályhoz került, akinek a hagyatékából Nádudvari Sámuel szerezte meg, akitől Kölesérihez került. Köleséri a jótevőjének, Savoyai Jenőnek ajándékozta a kódexet, amely a herceg hagyatékával együtt a bécsi udvari könyvtárba vándorolt. Köleséri lemásoltatta a maga számára a kódex anyagát és kiadta Tibullus verseit Tibullus Corvinianus címmel (Kolozsvár, 1727).

== Szakirodalom ==
A táguló világ magyarországi hírmondói XV–XVII. század, szerk. Waczulik Margit, Bp., Gondolat, 1984 (Nemzeti könyvtár), 467–473.

Bertók Lajos, Ifjabb Köleséri Sámuel könyvhagyatéka, In: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Évkönyve, 1955/2. Debrecen, KLTE, 1956, 5–330.

Bottyán János, A magyar Biblia évszázadai, 2., átdolg. kiad., sajtó alá rend. Fekete Csaba, Bp., Kálvin, 2009, 87–89.

Bozzay Réka, Ladányi Sándor, Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595–1918, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2007 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 15), 470, 2864.

Font Zsuzsa, A „Theologia pacifica” Erdélyben: (Gardenius, Poiret, Köleséri), In: Megújulás és megmaradás: Fabiny Tibor-emlékkönyv, szerk. Korányi András, Budapest, Luther, 2009, 125–133.

Gömöri György, Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken, 1526–1789, Budapest, ELTE Levéltára, 2005 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 14), 290.

Hermányi Dienes József, Hermányi Dienes József szépprózai munkái, sajtó alá rend. S. Sárdi Margit, Budapest, Akadémiai K., Balassi, 1992 (Régi magyar prózai emlékek, 9), 359–362.

Jakó Zsigmond, Köleséri Sámuel tudományos levelezése 1709–1732, szerk. Font Zsuzsa, a latin szöveget gondozta, a regesztákat írta Magyar László András, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012 (Kölesériana, 1).

Kázmér Miklós, Köleséri Sámuel ásvány és ősmaradványgyűjteménye: történeti rekonstrukció, In: Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás, szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Kovács András, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2016 (Kölesériana, 3), 187–198.

Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás: tanulmányok és szövegek, szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Kovács András, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2016 (Kölesériana, 3), 114–120.

Köleséri Sámuel: Erdély aranybányászata = Auraria romano-dacica: Cibinii, 1717, ford., utószó, magyarázatok Magyar László András, szerk. Font Zsuzsa, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015 (Kölesériana, 2).

Magyar László András, Az orvos Köleséri Sámuel, Korunk, 2012/4, 90–95.

Pogány György, Egy tudós orvos könyvtára: a könyvgyűjtő Köleséri Sámuel, Orvosi Könyvtárak, 18(2021/3), 33–44.

Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, VII. köt., Bp., Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1980–1981, 28.

Zoványi Jenő, Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Bp., Magyarországi Református Egyház Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1977, 344.

== Szerző ==
[[Oláh Róbert]]

Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) - Laptörténet

Csorba.david: /* Művei */

Csorba.david: /* A tudós */

Csorba.david: /* Művei */

Csorba.david: /* Művei */