https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Jeremi%C3%A1s_Istv%C3%A1n 2026-05-03T19:24:00Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Jeremi%C3%A1s_Istv%C3%A1n&diff=1100&oldid=prev 2025-12-07T22:51:12Z

<p>Új oldal, tartalma: „Jeremiás István 18. századi ref. lelkész, szatmári esperes == Tanulmányok == Származásáról nincsen adatunk. Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, ahol 1716. június 11-én subscribált. Ezt követően 1721-ben a máramarosi líceum rektorává nevezték ki. 1724-ben Utrechtben tanult, majd külföldről hazatérve egyházi szolgálatba lépett. 1730-ban Técsőn szolgált lelkészként, onnan hívta meg a szatmárnémeti gyülekezet 1731-ben. == A szatmár…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>Jeremiás István 18. századi ref. lelkész, szatmári esperes<br /> <br /> == Tanulmányok ==<br /> Származásáról nincsen adatunk. Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, ahol 1716. június 11-én subscribált. Ezt követően 1721-ben a máramarosi líceum rektorává nevezték ki. 1724-ben Utrechtben tanult, majd külföldről hazatérve egyházi szolgálatba lépett. 1730-ban Técsőn szolgált lelkészként, onnan hívta meg a szatmárnémeti gyülekezet 1731-ben.<br /> <br /> == A szatmári esperes ==<br /> 1736-ban a szatmári egyházmegye jegyzőjének választották, majd 1737-ben a traktus esperese lett. Németiben 1738-ig maradt. Kiss Kálmán homályosan utal az eltávozásának okára: „Az első tanitó szuplantációja folytán az egyház nyugalma felháborittatott s J. I. a zavargókat ott hagyván F.-Gyarmatra ment.” Mivel nem maradtak fenn részletes adatok az ügyről, nem tudjuk, hogy miből is állt Bájoki János akkori rektor gáncsoskodása, mindenesetre emiatt Jeremiás Fehérgyarmatra ment lelkészkedni, ahol haláláig, 1762-ig szolgált és látta el a továbbiakban is az esperesi teendőket is. Viszont Jeremiás továbbra sem látogatta a németi egyházközséget, 1741-ig: Széles András joggal feltételezi, hogy azért tett így, mert megharagudott a gyülekezetre.<br /> <br /> A Szatmári Református Egyházmegye jegyzője, majd 1737-től haláláig, majd 60 éven át esperese. Az egyházi adminisztráció terén kifejtett pontos és lelkiismeretes munkája nyomán róla nevezték el a traktus 1738–1796 között keletkezett egyházmegyei vizitációinak jegyzőkönyvét. Tevékenységének egyik érdekessége, és a szatmárnémeti gyülekezet életére vonatkozó adatok tekintetében sajnálatos, hogy a kor szokásának megfelelően, amíg esperes volt, a saját gyülekezetét nem vizitálta. Kortársai és utódai is egyaránt rendkívül jó véleménnyel voltak felőle.<br /> <br /> == Szakirodalom ==<br /> BALOGH Géza (szerk.): A Szatmári Tiszt. Tractus Ekklézsiáinak históriája, mellyet főképpen a Szathmári T. Tractus Archivumából összve szedegetett 1808-dik és következendő esztendőkbe üres óráiban Széles András successive Szathmári, Németi, Kisari, Gatsályi Ekklésiáknak Prédikátora és a Szathmári T. Tractusnak egyik Assessora. Nagyvárad, 2006, 226.<br /> JAKÓ Zsigmond, JUHÁSZ István: Nagyenyedi diákok 1662–1848, Bukarest, 1979, 133.<br /> KISS Kálmán: A Szatmári Reform. Egyházmegye története, Kecskemét, 1878, 825.<br /> KURTA József: Isten igéjének szolgái. Lelkészi életpályák a Szatmárnémeti Református Egyházközség történetében, Kolozsvár, Exit, 2009, 91.<br /> SZABÓ Miklós, TONK Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700, Szeged, 1992 (Fontes Rerum Scholasticarum, IV), 1908. tétel.<br /> <br /> == Szerző ==<br /> [[Kurta József]]</div>

Csorba.david