Csorba.david: /* Élete */

2024-12-04T15:05:27Z

Élete

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 17:05-kori változata
21. sor:		21. sor:
	Nagyszombatban, majd Komáromban, Rózsavölgyben, 1565-től Forgách Imre papjaként		Nagyszombatban, majd Komáromban, Rózsavölgyben, 1565-től Forgách Imre papjaként
	Komjátiban szolgált. 1568-ban megválasztották Csallóköz–Mátyusföld szuperintendensének.		Komjátiban szolgált. 1568-ban megválasztották Csallóköz–Mátyusföld szuperintendensének.
	Élete utolsó ~~élveiben~~ Pápán lelkészkedett, az 1575. évi pestisjárványban hunyt el.		Élete utolsó éveiben Pápán lelkészkedett, az 1575. évi pestisjárványban hunyt el.

	== A vándornyomdász ==		== A vándornyomdász ==

Csorba.david: /* Élete */

2024-12-04T15:05:15Z

Élete

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 17:05-kori változata
14. sor:		14. sor:
	vádjával kiközösítették. A Thurzó-család közbenjárására kerülhetett (Magyar)Óvárra, ahol		vádjával kiközösítették. A Thurzó-család közbenjárására kerülhetett (Magyar)Óvárra, ahol
	protestáns lelkészként szolgált, s egy magas színvonalú, lelkészképzésre is alkalmas iskolát		protestáns lelkészként szolgált, s egy magas színvonalú, lelkészképzésre is alkalmas iskolát
	létesített..		létesített.
	1560 márciusától Kassán volt magyar ~~prédikátorlelkészkedett~~, ahol ugyanazon év		1560 márciusától Kassán volt magyar prédikátor, ahol ugyanazon év
	októberben a reformáció tanainak terjesztéséért letartóztatták, fogságából a segédlelkésze,		októberben a reformáció tanainak terjesztéséért letartóztatták, fogságából a segédlelkésze,
	Bornemisza Péter, valamint a kassai polgárok szabadították ki december 27-én. Debrecenben		Bornemisza Péter, valamint a kassai polgárok szabadították ki december 27-én. Debrecenben

Csorba.david: Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”

2024-12-04T09:14:26Z

Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”

Új lap

Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.)
Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász.

A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált.
Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett
vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben,
Komjátiban és Pápán. A gyülekezeti énekeskönyve (1560–1561) és graduálja (1574) a korai
protestáns himnológia és liturgiatörténet egyedülálló darabja.

== Élete ==
Botta János szerint 1536-ban a Krakkói Egyetemen tanult, személyét az egyetemi
anyakönyvben szereplő „Gallus Benedicti de Baurivi”-vel azonosította. 1551–1552 folyamán
a Nagyszombat környéki Vízkelet katolikus plébánosa volt, majd 1553-ban eretnekség
vádjával kiközösítették. A Thurzó-család közbenjárására kerülhetett (Magyar)Óvárra, ahol
protestáns lelkészként szolgált, s egy magas színvonalú, lelkészképzésre is alkalmas iskolát
létesített..
1560 márciusától Kassán volt magyar prédikátorlelkészkedett, ahol ugyanazon év
októberben a reformáció tanainak terjesztéséért letartóztatták, fogságából a segédlelkésze,
Bornemisza Péter, valamint a kassai polgárok szabadították ki december 27-én. Debrecenben
talált menedékre, ahol 1561-től másfél éven át nyomdászként dolgozott. 1562 őszétől
Nagyszombatban, majd Komáromban, Rózsavölgyben, 1565-től Forgách Imre papjaként
Komjátiban szolgált. 1568-ban megválasztották Csallóköz–Mátyusföld szuperintendensének.
Élete utolsó élveiben Pápán lelkészkedett, az 1575. évi pestisjárványban hunyt el.

== A vándornyomdász ==
1557-ben Bécsben járva Hoffhalter Rafaeltől szerezhette be az első nyomdászfelszerelését, de
korábban akár már Krakkóban is elsajátíthatta a mesterség alapjait. Néhány könyvdísze Sylvester János sárvár-újszigeti nyomdájából származik. Nyomdászként működött
Magyaróváron, Kassán, Debrecenben és Komjátiban. Első ismert munkája a saját
prédikációskötete volt (1558), majd kiadta Sztárai Mihály hitvitázó komédiáját (1559) és
Heinrich Bullingernek a magyarok számára írott hitvallási levelét (1559).
1560 végétől az akkor létrehozott debreceni városi nyomda első mestere volt. Ott
fejezte be a korábban nyomtatni kezdett énekeskönyvét (1560–1561), majd Melius Juhász
Péter, a város lelkészének prédikációit és vitairatait nyomtatta ki. Az 1562-ben nyomtatni
kezdett Egervölgyi Hitvallást már utódai fejezték be, Huszár Gál Debrecenben hátrahagyott
felszerelésével.
1574-ben kiadta az első evangélikus graduált. Legnagyobb terjedelmű kiadványa
Bornemisza Péter ötkötetes postilláinak első kötete volt, amely az advent első vasárnapjától
vízkeresztig terjedő vasárnapokra és ünnepnapokra kínált prédikációkat (1573). Halála után
fia, Huszár Dávid pápai nyomdája dolgozott tovább az apjától örökölt nyomdafelszereléssel.
Nyomdai készletének egy része Bornemisza műhelyébe került át.

== Az ének- és imádságszerző ==
Huszár Gál gyülekezeti énekeskönyve (1560–1561) és graduálkiadása (1574) a korai
protestáns himnológia és liturgiatörténet egyedülálló darabja.
A feltehetően német mintára született gyülekezeti énekeskönyvébe az addigra
összegyűlt kéziratos énekkészletből válogatott 105 éneket és az istentiszteleti szempontoknak
megfelelően rendezte őket gyűjteménybe. A szerkesztésben feltehetően közreműködött
Bornemisza Péter is. Az énekek szövegei egyrészt a korábbi katolikus dallamokra íródtak,
másrészt a korabeli humanista metrikus énekeket, harmadrészt pedig a külföldi protestáns
dallamokat követték. Huszár Gál énekeskönyve felekezettől függetlenül a későbbi protestáns
gyülekezeti énekeskönyvek mintájává vált. A kor Kárpát-medencei nyomdászatában szinte
egyedülálló volt az öntött kottafejek használata. 3 Az új református énekeskönyvben (RÉ21)
mindössze két énekét találjuk meg: a 221. („Adjunk hálát mindnyájan…”) és a 231.
(„Könyörögjünk Istennek ő Szentlelkének”) dicséretet.
A Huszár Gál által szerkesztett Komjáti-graduál (1574) az első magyar nyelvű,
evangélikus szellemben készült kiadvány, amelyben a gyülekezeti és a szertartási énekek
mellett helyet kaptak imádságok, a szertartásra vonatkozó útmutatás és egy magyarázat a
lelkészek és a kántorok számára. 5 A Komjáti-graduál a lelkész, az iskolás gyerekekből álló
kórus, valamint a gyülekezet számára is tartalmazott énekeket, bár nem minden esetben
dallammal együtt. A két részből álló kiadvány első része a reggeli rendtartást, a
katekizációhoz kapcsolódó énekeket és szövegeket, a reggeli és „délesti” (délutáni) ünnepi
dicséreteket, valamint a prédikáció utáni isteni dicséreteket tartalmazza. A második rész az
igehirdetés utánra való dicséretekkel indul, majd következnek a zsoltárok, az egyéb dicséretek
és a temetési énekek. Forrásai között lehetett bBenczédi Székely István himnuszgyűjteménye,
egy 1544–1560 között megjelent reggeli énekeskönyv, a saját gyülekezeti énekeskönyve,
valamint több 16. századi katolikus liturgikus mű, akár kéziratos formában is. 6
Huszár Gál imádságainak egy részét (a „hetedszaki imádságokat”) már az 1560–1561
folyamán kinyomtatott énekeskönyve tartalmazta. Többségük azonban csak a Komjáti-
graduálban jelent meg először, majd másodszor a fia, Huszár Dávid által összeállított
Imádkozó könyvben, amely a Heidelbergi Kátéhoz csatolva látott napvilágot 1577-ben.

== Emlékezete ==
Arcképe nem maradt fenn. Debrecenben két szobra áll, az elsőt a Debreceni Egyetem előtti
szoborpark részeként adták át 1939-ben, az egészalakos alkotás Ohmann Béla munkája volt. 8
A másodikat az Alföldi Nyomda bejáratánál találjuk, Józsa Lajos mellszobrát 2006-ban
állították fel. 9 Mindkettő a nyomdász Huszárt, a debreceni nyomda alapító mesterét ábrázolja
munka közben. A Debrecen Csapókert nevű városrészében utca őrzi a nevét, és a Diószegi
úton működik a Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda. Mosonmagyaróváron
róla nevezték el a városi könyvtárt, s ott is van Huszár Gál utca. Budapesten, a Deák téren az
evangélikus könyvesbolt szintén az ő nevét viseli. Debrecenen kívül Pápán áll egy Sztárai
Mihályra és Huszár Gálra közösen emlékező köztéri alkotás (Mezei László és Winkler Gábor
alkotása).

== Művei ==
1. Az Vr Iesus Christusnac szent vachoraiarol, kin szenvedeseröl es dichöseges fel
tamadasarol valo predicacioc, Óvár, 1558. – RMNy 151. Hasonmás kiad.: Huszár
Gál, Az Úr Jézus Krisztusnak szent vacsorájáról, kínszenvedéséről és dicsőséges
feltámadásáról való prédikációk: Magyaróvár, 1558, kiad. Incze Gábor, Budapest,
Egyetemi Nyomda, 1945 (A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi
keresztyén (református és evangélikus) egyházi írói, 18).
2. Isteni dicséretek és psalmusok, [Óvár, Kassa, Debrecen], 1560–1561. – RMNy 160.
Hasonmás kiad.: Huszár Gál, A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek, a
szövegét gond. Varjas Béla, kísérő tanulm. Borsa Gedeon, Budapest, Akadémiai K.,
1983 (Bibliotheca Hungarica antiqua, 12).
3. A keresztyeni gywlekezetben valo isteni diczeretec es imadsagoc, szerk. Huszár Gál,
Komjáti, 1574. – RMNy 353. Hasonmás kiad.: Huszár Gál, A keresztyéni
gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok: Komjáti 1574, kísérő tan. Hubert
Gabriella, sajtó alá rend. Kőszeghy Péter, Budapest, MTA Könyvtára, 1986
(Bibliotheca Hungarica Antiqua, 13/1–3).

== Szakirodalom ==
Botta István, Huszár Gál élete, művei és kora: 1512?–1575, Budapest, Akadémiai K., 1991 (Humanizmus és Reformáció, 18), 17–326.

H. Hubert Gabriella, A régi magyar gyülekezeti ének, Budapest, Universitas, 2004 (Historia Litteraria, 2), 110–113.

Huszár Gál, Huszár Dávid, Imádkozó könyv: 1561, 1574, 1577, sajtó alá rend. Fekete Csaba, Debrecen, Református Hittudományi Egyetem, 2000 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyakorlati teológiai tanszék tanulmányi füzetei, 10) (Nyelvi és művelődéstörténeti adattár. Kiadványok, 2), XII–XIV.

Magyar művelődéstörténeti lexikon: középkor és kora újkor, főszerk. Kőszeghy Péter, IV. köt., Budapest, Balassi, 2005, 240–241.

V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás története Magyarországon a kézisajtó korában, 1473–1800, Budapest, MTA Könyvtár – Kossuth Kiadó, 2021, 72–75.

== Szerző ==
[[Oláh Róbert]]

Huszár Gál (1512k–1575) - Laptörténet

Csorba.david: /* Élete */

Csorba.david: /* Élete */