Csorba.david: /* Szerző */

2023-12-09T23:09:30Z

Szerző

← Régebbi változat		A lap 2023. december 10., 01:09-kori változata
22. sor:		22. sor:

	== Szerző ==		== Szerző ==
	Fekete Károly		[[Fekete Károly]]

Csorba.david: Új oldal, tartalma: „A Magyar Református Egyház alapdokumentuma. A Heidelbergi Káté 1563-tól a református egyház egyik széles körben elfogadottá vált és máig mértékadó hitvallási irata. A református tanítást 129 kérdés-feleletben fogalmazza meg, az év 52 vasárnapjára (Úrnap) tagolva, 3 főrész alá sorolja. A Heidelbergi Káté évszázadok óta hordozza a református teológiai gondolkodást, tisztítja a lelkipásztorok látását és bátorítja gyülekez…”

2023-12-09T20:13:03Z

Új oldal, tartalma: „A Magyar Református Egyház alapdokumentuma. A Heidelbergi Káté 1563-tól a református egyház egyik széles körben elfogadottá vált és máig mértékadó hitvallási irata. A református tanítást 129 kérdés-feleletben fogalmazza meg, az év 52 vasárnapjára (Úrnap) tagolva, 3 főrész alá sorolja. A Heidelbergi Káté évszázadok óta hordozza a református teológiai gondolkodást, tisztítja a lelkipásztorok látását és bátorítja gyülekez…”

Új lap

A Magyar Református Egyház alapdokumentuma. A Heidelbergi Káté 1563-tól a református egyház egyik széles körben elfogadottá vált és máig mértékadó hitvallási irata. A református tanítást 129 kérdés-feleletben fogalmazza meg, az év 52 vasárnapjára (Úrnap) tagolva, 3 főrész alá sorolja. A Heidelbergi Káté évszázadok óta hordozza a református teológiai gondolkodást, tisztítja a lelkipásztorok látását és bátorítja gyülekezeti tagok hitét.

== Keletkezése és szerzői ==
A hagyományos felfogás egészen az 1960-as évekig úgy tartotta, hogy a Heidelbergi Kátét tartalmilag Zacharias Ursinus (Zachariah Bär, 1534–1583) alkotta, és a végleges megszövegezésben Caspar Olevianus (Kaspar Olewig, 1536–1587) segített neki.
Az újabb kutatások szerint egy olyan munkatársi közösség készítette a szöveget, akik között ott volt III. Frigyes fejedelem , Heidelberg neves teológiai professzorai és lelkipásztorai, a környékbeli lelkészek, tanítók és világi egyháztanácstagok is, akik besegítettek a munkába. Az alkotói csoport társszerzői közül nevestíhető: Immanuel Tremellius (1510–1580), Peter Boquinus, Peter Dathenus (1531–1590), Michael Diller (mh. 1570), Thomas Erastus (1524–1583), Wenzeslaus Zuleger (1530–1596), Christoph Ehem (Eheim, Oheim, Ohm; 1528–1592). Mögöttük a reformáció nagy alakjai álltak, akik egykor tanítómestereik voltak. A Heidelbergi Káté ezért olyan gazdag tárháza a reformátori tanításnak, amely méltán tette széles körben elfogadottá és máig mértékadó hitvallási irattá.
A káté szövegét az 1563. január 11–17. között ülésező heidelbergi zsinat 1563. január 18-án fogadta el.
A Heidelbergi Káté első kiadásához 1563. január 19-én, kedden kelt III. Frigyes pfalzi fejedelem előszava. Februárban jelenhetett meg az első kiadás ezzel a címmel: „Katekizmus, avagy keresztyéni tanítás, ahogyan az a Pfalzi Választófejedelemség templomaiban és iskoláiban gyakorlatban van.” III. Frigyes négy szempontot tűzött ki a káté használatával kapcsolatban: 1./ A káténak az ifjúság tanítását kell szolgálnia. 2./ Legyen útmutatás lelkipásztorok és tanítók számára. 3./ Kapjon szerepet az istentiszteletben a káté szövege. Kilenc vasárnap olvassák fel a kátét a liturgia keretében. 4./ 52 vasárnapra/úrnapra felosztva legyen a vasárnap délutáni istentisztelet magyarázati anyaga.

== A Heidelbergi Káté részei és felosztása ==
Az egyetlen vigasztalás, 1. úrnap: 1-2. kérdés-felelet.
I. főrész – Az ember nyomorúsága (miseria), 2-4. úrnapja: 3-11. kérdés-felelet.
II. főrész – Az ember megváltásáról (liberatio), 5–31. úrnapja: 12–85. kérdés-felelet.
III. főrész – A háládatosságról (gratitudo), 32–52. úrnapja: 86–129. kérdés-felelet.
A nyomorúság – megváltás – háládatosság gondolati ívet nem a Káté írói találták ki. Már a Zsolt 50,15 így építkezik: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítalak téged és te dicsőítesz engem”. A bűn leleplezése – megigazítás – megszentelés sorrend Pál apostolnak a Római levele óta gyakran átvett gondolatmenet, mivel Pál apostol is ezt a struktúrát követte az egész Római levél építkezésében, különösen is a Róm 7,24-25-ben: „Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által!” De megtalálható a Tit 3,3-7-ben is ez a hármas felosztás.

== A Heidelbergi Káté jellemzői ==
Jól tagoltság, logikus felépítés. A személyes hang végigvonul a Kátén. Praktikusság, szent haszonelvűség jellemzi, amely a „Mit használ neked?”, „Mi hasznát veszed?” kérdésekben fogalmazódik meg. Szembeötlő a Heidelbergi Káté lelkigondozói és egzisztenciális jellege.
Nincs benne önmagáért való vitatkozás. Csak arról beszél, ami a legfontosabb és a személyes hitre koncentrál. A Szentírás jelentősége feltűnő a Kátéban, amely a kegyelmi szövetségről szóló bibliai igehirdetés szócsöve. Megfogalmazásából kidomborodik az üdvbizonyosság. A humanisztikus Krisztus-követéssel szemben a páli-reformátori Krisztusba plántáltatás tanát tanítja.

== A Heidelbergi Káté első magyar fordítása ==
Magyarul először 1577-ben adta ki Huszár Dávid pápai református lelkész.

== Szerző ==
Fekete Károly

Heidelbergi Káté - Laptörténet

Csorba.david: /* Szerző */