Egyházkerület - Laptörténet

Csorba.david, 2024. december 5., 06:01-n

2024-12-05T06:01:29Z

← Régebbi változat		A lap 2024. december 5., 08:01-kori változata
1. sor:		1. sor:
			Egyházkerület (superintendentia)

			== Történeti fogalmak ==
	A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak.<br>		A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak.<br>
	Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a megyéspüspökök. Nem tudjuk pontosan, hogy az első superintendensek milyen jogokkal rendelkeztek, azzal sem vagyunk igazából tisztában, hogy az elnevezés alatt éppen a későbbi értelemben vett esperest vagy püspököt értették-e, de nyilvánvalóan az ordinatio, azaz a papszentelés és a papoknak az ekklézsiákba való kirendelése, illetve a visitatio, azaz az egyházlátogatás jogkörének a birtoklása tette őket egyenrangúvá a korábbi katolikus püspökökkel.<br>		Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a megyéspüspökök. Nem tudjuk pontosan, hogy az első superintendensek milyen jogokkal rendelkeztek, azzal sem vagyunk igazából tisztában, hogy az elnevezés alatt éppen a későbbi értelemben vett esperest vagy püspököt értették-e, de nyilvánvalóan az ordinatio, azaz a papszentelés és a papoknak az ekklézsiákba való kirendelése, illetve a visitatio, azaz az egyházlátogatás jogkörének a birtoklása tette őket egyenrangúvá a korábbi katolikus püspökökkel.<br>
	Míg a magyarországi részeken kezdetben a protestáns püspök a seniorok egyike, addig Erdélyben a fejedelem hivatalnoka, eredetileg mint egy püspöki vikárius, azaz püspökhelyettes. A korabeli szóhasználatban a seniorok/esperesek is nevezték magukat superintendensnek. Az egyházkerületek rendszere Erdélyben és a Tiszántúlon (utóbbiba beleértve a mai Partiumot is), hamar, már a 16. században állandósult, a Dunamelléken és a Dunántúlon mindez a 17. században jöhetett létre, részben annak köszönhetően, hogy az evangélikus és unitárius egyházaktól is egyértelművé kellett tenni a hitvallásbeli elkülönülést.<br>		Míg a magyarországi részeken kezdetben a protestáns püspök a seniorok egyike, addig Erdélyben a fejedelem hivatalnoka, eredetileg mint egy püspöki vikárius, azaz püspökhelyettes. A korabeli szóhasználatban a seniorok/esperesek is nevezték magukat superintendensnek. Az egyházkerületek rendszere Erdélyben és a Tiszántúlon (utóbbiba beleértve a mai Partiumot is), hamar, már a 16. században állandósult, a Dunamelléken és a Dunántúlon mindez a 17. században jöhetett létre, részben annak köszönhetően, hogy az evangélikus és unitárius egyházaktól is egyértelművé kellett tenni a hitvallásbeli elkülönülést.<br>

			== Egyházkormányzati rendszer ==
	A Tiszáninneni Református Egyházkerület csak a 18. század első felében született meg, az addig önálló egyházmegyék/esperességek egyesülésével. A lassan megszilárduló egyházkormányzati rendszert a huszadik században érte a legnagyobb csapás, a történelmi Magyarország széthullásakor. Jelenleg a magyar reformátusok több egyházkerületben élik életüket, a mai Magyarországon a Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni és Tiszántúli egyházkerületekben, a mai Romániában a Királyhágómelléki (ez a történeti Tiszántúlhoz tartozott) és az Erdélyi egyházkerületben, a mai Ukrajnában a Kárpátaljai Református Egyházban, a mai Szlovákiában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban, a mai Szerbiában a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban, a mai Horvátországban jelenleg két formában, a Magyar Református Keresztyén Egyházban és a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházban. Ezek élén mindenütt önálló püspök áll.<br>		A Tiszáninneni Református Egyházkerület csak a 18. század első felében született meg, az addig önálló egyházmegyék/esperességek egyesülésével. A lassan megszilárduló egyházkormányzati rendszert a huszadik században érte a legnagyobb csapás, a történelmi Magyarország széthullásakor. Jelenleg a magyar reformátusok több egyházkerületben élik életüket, a mai Magyarországon a Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni és Tiszántúli egyházkerületekben, a mai Romániában a Királyhágómelléki (ez a történeti Tiszántúlhoz tartozott) és az Erdélyi egyházkerületben, a mai Ukrajnában a Kárpátaljai Református Egyházban, a mai Szlovákiában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban, a mai Szerbiában a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban, a mai Horvátországban jelenleg két formában, a Magyar Református Keresztyén Egyházban és a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházban. Ezek élén mindenütt önálló püspök áll.<br>
	2009. május 22-én a Kárpát-medencében élő református egyházak új alkotmányt alkotva megalapították a Magyar Református Egyházat. Mindezen túl még az Amerikai Egyesült Államokban is található önálló egyházkerület, Kálvin Egyházkerület néven, püspökkel az élén.<br>		2009. május 22-én a Kárpát-medencében élő református egyházak új alkotmányt alkotva megalapították a Magyar Református Egyházat. Mindezen túl még az Amerikai Egyesült Államokban is található önálló egyházkerület, Kálvin Egyházkerület néven, püspökkel az élén.<br>

Csorba.david: /* Szerző */

2023-12-11T08:36:36Z

Szerző

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 10:36-kori változata
12. sor:		12. sor:

	== Szerző ==		== Szerző ==
	Szabadi István		[[Szabadi István]]

Csorba.david: Új oldal, tartalma: „A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak.
Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a…”

2023-12-11T08:36:23Z

Új oldal, tartalma: „A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak. Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a…”

Új lap

A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak. 
Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a megyéspüspökök. Nem tudjuk pontosan, hogy az első superintendensek milyen jogokkal rendelkeztek, azzal sem vagyunk igazából tisztában, hogy az elnevezés alatt éppen a későbbi értelemben vett esperest vagy püspököt értették-e, de nyilvánvalóan az ordinatio, azaz a papszentelés és a papoknak az ekklézsiákba való kirendelése, illetve a visitatio, azaz az egyházlátogatás jogkörének a birtoklása tette őket egyenrangúvá a korábbi katolikus püspökökkel. 
Míg a magyarországi részeken kezdetben a protestáns püspök a seniorok egyike, addig Erdélyben a fejedelem hivatalnoka, eredetileg mint egy püspöki vikárius, azaz püspökhelyettes. A korabeli szóhasználatban a seniorok/esperesek is nevezték magukat superintendensnek. Az egyházkerületek rendszere Erdélyben és a Tiszántúlon (utóbbiba beleértve a mai Partiumot is), hamar, már a 16. században állandósult, a Dunamelléken és a Dunántúlon mindez a 17. században jöhetett létre, részben annak köszönhetően, hogy az evangélikus és unitárius egyházaktól is egyértelművé kellett tenni a hitvallásbeli elkülönülést. 
A Tiszáninneni Református Egyházkerület csak a 18. század első felében született meg, az addig önálló egyházmegyék/esperességek egyesülésével. A lassan megszilárduló egyházkormányzati rendszert a huszadik században érte a legnagyobb csapás, a történelmi Magyarország széthullásakor. Jelenleg a magyar reformátusok több egyházkerületben élik életüket, a mai Magyarországon a Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni és Tiszántúli egyházkerületekben, a mai Romániában a Királyhágómelléki (ez a történeti Tiszántúlhoz tartozott) és az Erdélyi egyházkerületben, a mai Ukrajnában a Kárpátaljai Református Egyházban, a mai Szlovákiában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban, a mai Szerbiában a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban, a mai Horvátországban jelenleg két formában, a Magyar Református Keresztyén Egyházban és a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházban. Ezek élén mindenütt önálló püspök áll. 
2009. május 22-én a Kárpát-medencében élő református egyházak új alkotmányt alkotva megalapították a Magyar Református Egyházat. Mindezen túl még az Amerikai Egyesült Államokban is található önálló egyházkerület, Kálvin Egyházkerület néven, püspökkel az élén. 

== Szakirodalom ==
Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. Budapest, 1985.
Nagy Géza: A református egyház története I–II. (1608–1715), Budapest, 2008.
Zoványi Jenő: A magyarországi protestantismus története I–II. Budapest, 2004.
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. kiadás. Budapest, 1977.

== Szerző ==
Szabadi István