Debreceni Kistemplom - Laptörténet

Csorba.david: /* Szerző */

2023-12-09T23:09:07Z

Szerző

← Régebbi változat		A lap 2023. december 10., 01:09-kori változata
37. sor:		37. sor:

	== Szerző ==		== Szerző ==
	Oláh Róbert		[[Oláh Róbert]]

Csorba.david: Csorba.david átnevezte a(z) Kistemplom lapot a következő névre: Debreceni Kistemplom

2023-12-09T19:55:02Z

Csorba.david átnevezte a(z) Kistemplom lapot a következő névre: Debreceni Kistemplom

← Régebbi változat	A lap 2023. december 9., 21:55-kori változata
(Nincs különbség)

Csorba.david, 2023. december 9., 19:53-n

2023-12-09T19:53:51Z

Változtatások megtekintése

Lanyi.gabor: /* A templom története */

2023-11-15T20:36:39Z

A templom története

← Régebbi változat		A lap 2023. november 15., 22:36-kori változata
2. sor:		2. sor:
	== A templom története==		== A templom története==
	A Kistemplom helyén már a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A Piac utca és a Német utca (ma: Széchenyi utca) sarkán a 17. században egy szerényebb épületben folyt az istentisztelet, amelyet a városi jegyzőkönyvek hol „szin”-ként, hol „új templom”-ként, hol „kistemplom”-ként említenek. Az elnevezés arra utalhat, hogy a fából ácsolt imaház korábban a céhek áruhelyeként szolgálhatott. 1642-től három lelkésze volt a városnak, akik felváltva prédikáltak a város templomaiban. A „szin”-ben alkalmanként a kollégiumi diákság szolgált.		A Kistemplom helyén már a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A Piac utca és a Német utca (ma: Széchenyi utca) sarkán a 17. században egy szerényebb épületben folyt az istentisztelet, amelyet a városi jegyzőkönyvek hol „szin”-ként, hol „új templom”-ként, hol „kistemplom”-ként említenek. Az elnevezés arra utalhat, hogy a fából ácsolt imaház korábban a céhek áruhelyeként szolgálhatott. 1642-től három lelkésze volt a városnak, akik felváltva prédikáltak a város templomaiban. A „szin”-ben alkalmanként a kollégiumi diákság szolgált.

	A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705–1706 folyamán a császári hadak két alkalommal is kifosztották, istálónak használták az épületet. 1716-ban Báthori Szabó András hatezer forintot hagyott a testamentumában „a Kistemplomnak megújítására vagy építésére.” Az 1720-ban elhunyt özvegye, Mészáros Anna sem feledkezett meg a templomról. A Cegléd utcai temetőből kiemelt kettős síremlékük ma a torony alatti előtérben látható.		A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705–1706 folyamán a császári hadak két alkalommal is kifosztották, istálónak használták az épületet. 1716-ban Báthori Szabó András hatezer forintot hagyott a testamentumában „a Kistemplomnak megújítására vagy építésére.” Az 1720-ban elhunyt özvegye, Mészáros Anna sem feledkezett meg a templomról. A Cegléd utcai temetőből kiemelt kettős síremlékük ma a torony alatti előtérben látható.

	1719. július 17-én a város számos épületével együtt a templom is tűzvész áldozata lett. A 18. század elején a rekatolizáció Debrecent is elérte, katolikus templom építésére kötelezték a várost. Ezzel párhuzamosan kezdődött el a leégett templom újjáépítése. A romok eltakarítása után 1720. április 22-én már az új, háromhajós barokk templom alapkőletételét ünnepelték. A Báthori Szabó-féle adomány a hívek adakozásának köszönhetően tovább gyarapodott, 1726-ig összesen közel 10.000 forint adomány érkezett. 1720-ban már álltak a falak, a boltozat és az ablakok nagy része elkészült. Elkezdték ásni a torony alapját, az építése azonban csak 1724-ben folytatódott. 1721-ben tartották az első istentiszteletet. 1726. december 5-én helyezték fel a zsindelyezett templomsisakra a torony rézgombját, amelyben réztáblára vésett emlékiratot helyeztek el. Ugyanazon év december 26-án a város főbírája kifizette az óra és a két új harang árát: 2.985 forintot.		1719. július 17-én a város számos épületével együtt a templom is tűzvész áldozata lett. A 18. század elején a rekatolizáció Debrecent is elérte, katolikus templom építésére kötelezték a várost. Ezzel párhuzamosan kezdődött el a leégett templom újjáépítése. A romok eltakarítása után 1720. április 22-én már az új, háromhajós barokk templom alapkőletételét ünnepelték. A Báthori Szabó-féle adomány a hívek adakozásának köszönhetően tovább gyarapodott, 1726-ig összesen közel 10.000 forint adomány érkezett. 1720-ban már álltak a falak, a boltozat és az ablakok nagy része elkészült. Elkezdték ásni a torony alapját, az építése azonban csak 1724-ben folytatódott. 1721-ben tartották az első istentiszteletet. 1726. december 5-én helyezték fel a zsindelyezett templomsisakra a torony rézgombját, amelyben réztáblára vésett emlékiratot helyeztek el. Ugyanazon év december 26-án a város főbírája kifizette az óra és a két új harang árát: 2.985 forintot.

	Alig készült el a templom, 1727. március 27-én újabb tűzvész rongálta meg, s még ugyanazon évben kijavíttatták a romlást. 1729-ben a tornyot három öllel magasabbra emeltették, elkészült a „toronybeli vigyázó-ház” és a jellegzetes hagymakupola. A torony csúcsára egy méter átmérőjű aranyozott csillag került, a zászlóra Baranyi Mihály főbíró nevének kezdőbetűit vésték, az újraöntött harangokra is a főbíró neve és a város címere került. A teljes munka 1731-re készült el.		Alig készült el a templom, 1727. március 27-én újabb tűzvész rongálta meg, s még ugyanazon évben kijavíttatták a romlást. 1729-ben a tornyot három öllel magasabbra emeltették, elkészült a „toronybeli vigyázó-ház” és a jellegzetes hagymakupola. A torony csúcsára egy méter átmérőjű aranyozott csillag került, a zászlóra Baranyi Mihály főbíró nevének kezdőbetűit vésték, az újraöntött harangokra is a főbíró neve és a város címere került. A teljes munka 1731-re készült el.

	1758-ban közadakozásból 400 forintért karzatot építtettek a gyermekek és a mesterlegények számára. 1766 májusában az egyik oszlop és boltív megrepedt, új alapot kellett rakni, a következő években a templomfedelet javíttatták. 1789-ben a veszélyessé váló boltozat miatt vasrudakkal erősítik meg a falakat, ekkor készült a korábbi „ormótlan” tégla szószék helyére az új copf-stílusú fa szószék. A szószékkoronát Szombathy István szenátor saját költségére készíttette el. 1824–1827 között újabb javításokat végeztek, majd 1841-ben Pollack Mihályt és Ybl Miklóst kérték fel nagyobb mértékű megújítás tervezésére. Új boltozattal és új formában tervezték átépíteni a meglévő templomot, melynek teljes költségvetése 64.332 forintot tett ki, ám a régi boltozat és az padlózat meghagyásával is több, mint 50.000 forintba került volna a felújítás. Végül csak a tetőt javíttatták meg (1845). 1847-ben kegyes házaspár: Nagy Sándor és Kapros Júlia hagyott a Kistemplom építésére 15.000 forintot.		1758-ban közadakozásból 400 forintért karzatot építtettek a gyermekek és a mesterlegények számára. 1766 májusában az egyik oszlop és boltív megrepedt, új alapot kellett rakni, a következő években a templomfedelet javíttatták. 1789-ben a veszélyessé váló boltozat miatt vasrudakkal erősítik meg a falakat, ekkor készült a korábbi „ormótlan” tégla szószék helyére az új copf-stílusú fa szószék. A szószékkoronát Szombathy István szenátor saját költségére készíttette el. 1824–1827 között újabb javításokat végeztek, majd 1841-ben Pollack Mihályt és Ybl Miklóst kérték fel nagyobb mértékű megújítás tervezésére. Új boltozattal és új formában tervezték átépíteni a meglévő templomot, melynek teljes költségvetése 64.332 forintot tett ki, ám a régi boltozat és az padlózat meghagyásával is több, mint 50.000 forintba került volna a felújítás. Végül csak a tetőt javíttatták meg (1845). 1847-ben kegyes házaspár: Nagy Sándor és Kapros Júlia hagyott a Kistemplom építésére 15.000 forintot.

	Az 1859 szeptemberében kiadott császári nyílt paranccsal szembeni ellenállás helyszínévé vált a Kistemplom 1860. január 11-én, amikor az egyházkerületi gyűlést Hanke Leó császári megbízott a katonaság felvonulása mellett be akarta záratni. A hagyomány szerint amikor a jelenlévők ágyúval való fenyegetése mellett Hanke kijelentette, hogy: „a gyűlést a császár nevében megtiltom!”, az elnöklő Balogh Péter püspök így felelt rá: „Én pedig az Isten nevében megnyitom!”		Az 1859 szeptemberében kiadott császári nyílt paranccsal szembeni ellenállás helyszínévé vált a Kistemplom 1860. január 11-én, amikor az egyházkerületi gyűlést Hanke Leó császári megbízott a katonaság felvonulása mellett be akarta záratni. A hagyomány szerint amikor a jelenlévők ágyúval való fenyegetése mellett Hanke kijelentette, hogy: „a gyűlést a császár nevében megtiltom!”, az elnöklő Balogh Péter püspök így felelt rá: „Én pedig az Isten nevében megnyitom!”

	1862-ben a presbitérium a torony meghagyásával új templom építésére szánta el magát 120.000 forint költséggel. A korábban elkészült Pollack–Ybl-féle terv helyett új pályázatot írtak ki. Mivel nem voltak megelégedve a pályamunkákkal, végül a Csokonai Színház építésében közreműködő Szkalniczky Antalt kérték fel új templom és torony tervezésére 170–180.000 forint értékben. A román stílusú impozáns toronnyal ellátott végső változat megépítése helyett azonban a presbitérium ragaszkodott a régi épület megjavításához. A bejáratot az időközben feltöltődött utcaszinthez igazították, az eredeti bejáratot lezárták (a barokk téglakapu ma is megvan a nyugati oldalon). A javításokat már úgy végezték el, hogy az özvegy Auer Andrásné által felajánlott 10.000 forintból készülő új orgona is helyet kapjon a templom nyugati végében. Az orgonát végül 15.000 forint értékben Kiszel István debreceni orgonamester kezdte el építeni. A templom körül az egyházközség számára jövedelmező boltok építése, a templom és a torony román stílusú átalakítása 1877-re fejeződött be, s ezzel kialakult a ma ismert térszerkezet.		1862-ben a presbitérium a torony meghagyásával új templom építésére szánta el magát 120.000 forint költséggel. A korábban elkészült Pollack–Ybl-féle terv helyett új pályázatot írtak ki. Mivel nem voltak megelégedve a pályamunkákkal, végül a Csokonai Színház építésében közreműködő Szkalniczky Antalt kérték fel új templom és torony tervezésére 170–180.000 forint értékben. A román stílusú impozáns toronnyal ellátott végső változat megépítése helyett azonban a presbitérium ragaszkodott a régi épület megjavításához. A bejáratot az időközben feltöltődött utcaszinthez igazították, az eredeti bejáratot lezárták (a barokk téglakapu ma is megvan a nyugati oldalon). A javításokat már úgy végezték el, hogy az özvegy Auer Andrásné által felajánlott 10.000 forintból készülő új orgona is helyet kapjon a templom nyugati végében. Az orgonát végül 15.000 forint értékben Kiszel István debreceni orgonamester kezdte el építeni. A templom körül az egyházközség számára jövedelmező boltok építése, a templom és a torony román stílusú átalakítása 1877-re fejeződött be, s ezzel kialakult a ma ismert térszerkezet.

	1907. április 19-én éjszaka a vihar letépte a torony sisakjának egy darabját, az emiatt indított vizsgálat kimutatta, hogy a kupola szerkezete életveszélyes. A presbitérium ideiglenesnek szánt lapos tetőt és azt eltakaró angolmintázatú párta-koronát és csipkés attika-falazatot rakatott Tóth István építésszel. Az újjáépítésre szánt adományokat és az egyház jövedelméből származó tőkét az első világháború alatt és után bekövetkező pénzromlás jelentősen elértéktelenítette.		1907. április 19-én éjszaka a vihar letépte a torony sisakjának egy darabját, az emiatt indított vizsgálat kimutatta, hogy a kupola szerkezete életveszélyes. A presbitérium ideiglenesnek szánt lapos tetőt és azt eltakaró angolmintázatú párta-koronát és csipkés attika-falazatot rakatott Tóth István építésszel. Az újjáépítésre szánt adományokat és az egyház jövedelméből származó tőkét az első világháború alatt és után bekövetkező pénzromlás jelentősen elértéktelenítette.

	1924-ben a boltívek további repedése miatt időlegesen be kellett zárni az immár „csonka” templomot, ekkor az épület bontása és új templom építését vették tervbe. Végül Schulek János budapesti műépítész javaslatára a renoválása mellett döntöttek, amely 1928-ra készült el.		1924-ben a boltívek további repedése miatt időlegesen be kellett zárni az immár „csonka” templomot, ekkor az épület bontása és új templom építését vették tervbe. Végül Schulek János budapesti műépítész javaslatára a renoválása mellett döntöttek, amely 1928-ra készült el.

	A II. világháború során a Kistemplom megsérült. A helyreállítási munkálatokat 1959-1961 között végeztette a gyülekezet 250 ezer forint költséggel, majd 1966–1968-ban fejezték be a teljes külső felújítást. Az épület külső-belső tatarozása legutóbb 1988–1992 között zajlott. A közelmúltban felmerült, hogy visszaállítják az 1907-ben lebontott hagymakupolát.		A II. világháború során a Kistemplom megsérült. A helyreállítási munkálatokat 1959-1961 között végeztette a gyülekezet 250 ezer forint költséggel, majd 1966–1968-ban fejezték be a teljes külső felújítást. Az épület külső-belső tatarozása legutóbb 1988–1992 között zajlott. A közelmúltban felmerült, hogy visszaállítják az 1907-ben lebontott hagymakupolát.

	1949-re a kommunista államhatalom intézkedései hatására a gyülekezet létszáma drasztikusan lecsökkent, a bibliaköröket betiltották. 1972-ben az 1944. június 2-i debreceni bombázásban megsérült, majd lebontott Ispotályi templom gyülekezete beolvadt a kistemplomiba. A megmaradt ispotályi szószékkorona, a mózesszék és a keresztelőmedence a Kistemplom kiállításán látható.		1949-re a kommunista államhatalom intézkedései hatására a gyülekezet létszáma drasztikusan lecsökkent, a bibliaköröket betiltották. 1972-ben az 1944. június 2-i debreceni bombázásban megsérült, majd lebontott Ispotályi templom gyülekezete beolvadt a kistemplomiba. A megmaradt ispotályi szószékkorona, a mózesszék és a keresztelőmedence a Kistemplom kiállításán látható.

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' == A templom története== A Kistemplom helyén már a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A Piac utca és a Német utca (ma: Széchenyi utca) sarkán a 17. században egy szerényebb épületben folyt az istentisztelet, amelyet a városi jegyzőkönyvek hol „szin”-ként, hol „új templom”-ként, hol „kistemplom”-ként említenek. Az elnevezés arra ut…”

2023-11-15T20:35:28Z

Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' == A templom története== A Kistemplom helyén már a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A Piac utca és a Német utca (ma: Széchenyi utca) sarkán a 17. században egy szerényebb épületben folyt az istentisztelet, amelyet a városi jegyzőkönyvek hol „szin”-ként, hol „új templom”-ként, hol „kistemplom”-ként említenek. Az elnevezés arra ut…”

Új lap

'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben'''
== A templom története==
A Kistemplom helyén már a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A Piac utca és a Német utca (ma: Széchenyi utca) sarkán a 17. században egy szerényebb épületben folyt az istentisztelet, amelyet a városi jegyzőkönyvek hol „szin”-ként, hol „új templom”-ként, hol „kistemplom”-ként említenek. Az elnevezés arra utalhat, hogy a fából ácsolt imaház korábban a céhek áruhelyeként szolgálhatott. 1642-től három lelkésze volt a városnak, akik felváltva prédikáltak a város templomaiban. A „szin”-ben alkalmanként a kollégiumi diákság szolgált.
A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705–1706 folyamán a császári hadak két alkalommal is kifosztották, istálónak használták az épületet. 1716-ban Báthori Szabó András hatezer forintot hagyott a testamentumában „a Kistemplomnak megújítására vagy építésére.” Az 1720-ban elhunyt özvegye, Mészáros Anna sem feledkezett meg a templomról. A Cegléd utcai temetőből kiemelt kettős síremlékük ma a torony alatti előtérben látható.
1719. július 17-én a város számos épületével együtt a templom is tűzvész áldozata lett. A 18. század elején a rekatolizáció Debrecent is elérte, katolikus templom építésére kötelezték a várost. Ezzel párhuzamosan kezdődött el a leégett templom újjáépítése. A romok eltakarítása után 1720. április 22-én már az új, háromhajós barokk templom alapkőletételét ünnepelték. A Báthori Szabó-féle adomány a hívek adakozásának köszönhetően tovább gyarapodott, 1726-ig összesen közel 10.000 forint adomány érkezett. 1720-ban már álltak a falak, a boltozat és az ablakok nagy része elkészült. Elkezdték ásni a torony alapját, az építése azonban csak 1724-ben folytatódott. 1721-ben tartották az első istentiszteletet. 1726. december 5-én helyezték fel a zsindelyezett templomsisakra a torony rézgombját, amelyben réztáblára vésett emlékiratot helyeztek el. Ugyanazon év december 26-án a város főbírája kifizette az óra és a két új harang árát: 2.985 forintot.
Alig készült el a templom, 1727. március 27-én újabb tűzvész rongálta meg, s még ugyanazon évben kijavíttatták a romlást. 1729-ben a tornyot három öllel magasabbra emeltették, elkészült a „toronybeli vigyázó-ház” és a jellegzetes hagymakupola. A torony csúcsára egy méter átmérőjű aranyozott csillag került, a zászlóra Baranyi Mihály főbíró nevének kezdőbetűit vésték, az újraöntött harangokra is a főbíró neve és a város címere került. A teljes munka 1731-re készült el.
1758-ban közadakozásból 400 forintért karzatot építtettek a gyermekek és a mesterlegények számára. 1766 májusában az egyik oszlop és boltív megrepedt, új alapot kellett rakni, a következő években a templomfedelet javíttatták. 1789-ben a veszélyessé váló boltozat miatt vasrudakkal erősítik meg a falakat, ekkor készült a korábbi „ormótlan” tégla szószék helyére az új copf-stílusú fa szószék. A szószékkoronát Szombathy István szenátor saját költségére készíttette el. 1824–1827 között újabb javításokat végeztek, majd 1841-ben Pollack Mihályt és Ybl Miklóst kérték fel nagyobb mértékű megújítás tervezésére. Új boltozattal és új formában tervezték átépíteni a meglévő templomot, melynek teljes költségvetése 64.332 forintot tett ki, ám a régi boltozat és az padlózat meghagyásával is több, mint 50.000 forintba került volna a felújítás. Végül csak a tetőt javíttatták meg (1845). 1847-ben kegyes házaspár: Nagy Sándor és Kapros Júlia hagyott a Kistemplom építésére 15.000 forintot.
Az 1859 szeptemberében kiadott császári nyílt paranccsal szembeni ellenállás helyszínévé vált a Kistemplom 1860. január 11-én, amikor az egyházkerületi gyűlést Hanke Leó császári megbízott a katonaság felvonulása mellett be akarta záratni. A hagyomány szerint amikor a jelenlévők ágyúval való fenyegetése mellett Hanke kijelentette, hogy: „a gyűlést a császár nevében megtiltom!”, az elnöklő Balogh Péter püspök így felelt rá: „Én pedig az Isten nevében megnyitom!”
1862-ben a presbitérium a torony meghagyásával új templom építésére szánta el magát 120.000 forint költséggel. A korábban elkészült Pollack–Ybl-féle terv helyett új pályázatot írtak ki. Mivel nem voltak megelégedve a pályamunkákkal, végül a Csokonai Színház építésében közreműködő Szkalniczky Antalt kérték fel új templom és torony tervezésére 170–180.000 forint értékben. A román stílusú impozáns toronnyal ellátott végső változat megépítése helyett azonban a presbitérium ragaszkodott a régi épület megjavításához. A bejáratot az időközben feltöltődött utcaszinthez igazították, az eredeti bejáratot lezárták (a barokk téglakapu ma is megvan a nyugati oldalon). A javításokat már úgy végezték el, hogy az özvegy Auer Andrásné által felajánlott 10.000 forintból készülő új orgona is helyet kapjon a templom nyugati végében. Az orgonát végül 15.000 forint értékben Kiszel István debreceni orgonamester kezdte el építeni. A templom körül az egyházközség számára jövedelmező boltok építése, a templom és a torony román stílusú átalakítása 1877-re fejeződött be, s ezzel kialakult a ma ismert térszerkezet.
1907. április 19-én éjszaka a vihar letépte a torony sisakjának egy darabját, az emiatt indított vizsgálat kimutatta, hogy a kupola szerkezete életveszélyes. A presbitérium ideiglenesnek szánt lapos tetőt és azt eltakaró angolmintázatú párta-koronát és csipkés attika-falazatot rakatott Tóth István építésszel. Az újjáépítésre szánt adományokat és az egyház jövedelméből származó tőkét az első világháború alatt és után bekövetkező pénzromlás jelentősen elértéktelenítette.
1924-ben a boltívek további repedése miatt időlegesen be kellett zárni az immár „csonka” templomot, ekkor az épület bontása és új templom építését vették tervbe. Végül Schulek János budapesti műépítész javaslatára a renoválása mellett döntöttek, amely 1928-ra készült el.
A II. világháború során a Kistemplom megsérült. A helyreállítási munkálatokat 1959-1961 között végeztette a gyülekezet 250 ezer forint költséggel, majd 1966–1968-ban fejezték be a teljes külső felújítást. Az épület külső-belső tatarozása legutóbb 1988–1992 között zajlott. A közelmúltban felmerült, hogy visszaállítják az 1907-ben lebontott hagymakupolát.
1949-re a kommunista államhatalom intézkedései hatására a gyülekezet létszáma drasztikusan lecsökkent, a bibliaköröket betiltották. 1972-ben az 1944. június 2-i debreceni bombázásban megsérült, majd lebontott Ispotályi templom gyülekezete beolvadt a kistemplomiba. A megmaradt ispotályi szószékkorona, a mózesszék és a keresztelőmedence a Kistemplom kiállításán látható.

== A Kistemplom belső tere ==

Debrecen legrégebb ideje fennálló templomának tornya 36 méter magas, a templom belső tere 41 x 21 méter, 18 oszlop tartja a boltozatot. Az utcaszinttől több lépcsőn lemenve érjük el a padlószintet. A bejárat fölé magasodó torony négyszögletes, lekerekített élekkel, öt párkánnyal tagolt. A tetejét az 1907-ben lebontott barokk hagymakupola helyén négy sarokelemes pártázat zárja, alatta óra jelzi az idő. A szószék a templom közepén kapott helyet, a feljárón és a szószékkosáron keretelt mezőben intarziás díszítés látható, elöl zászlós báránnyal. A sokszögű szószékkorona a sarkokon rojtdíszes, áttört leveles ágak között a készítés éve: „1790”. Az oldalain intarziadíszítés, az elálló bordákon érmesor és füzérdísz, a tetején urna, benne virágok. A szószék mögött egyszerű keretbetétes mózesszék foglal helyet.
A mechanikus csúszkával és Barker-emelővel, 51 regiszterrel ellátott orgona a nyugati falnál található, ötrészes szekrénye pilaszteres, félköríves, felül áttört faragott, aranyozott díszítéssel. A körülbelül három évtizeden át működésképtelen hangszer restaurálása 2018-ban fejeződött be. 2019. október 11–13. között nagyszabású orgonaavató napokat tartottak.
A kistemplomi gyülekezet számos úrasztali edénye és textíliája közül kiemelkedik a Zólyomi-kanna (Szegedi Ötvös Márton műve, 1631) és a Nagyszőlősi Péter-féle úrasztali terítő.

'''Irodalom'''

• Zoltai Lajos: A debreceni Kistemplom története: Összeállitva az 1927-28. évi megigazitást követő ujrafelavatási ünnepélyére, Debrecen, 1928.<br>

• Magyar református egyház javainak tára, 33–34, A Tiszántúli Református Egyházkerület: Debreceni Református Egyházmegye, szerk. P. Szalay Emőke, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, 2015.<br>

• https://kistemplom.hu/