Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Csepregi hitvita 1591 lapot a következő névre: Csepregi hitvita (1591)

2026-03-17T15:11:16Z

Lanyi.gabor átnevezte a(z) Csepregi hitvita 1591 lapot a következő névre: Csepregi hitvita (1591)

← Régebbi változat	A lap 2026. március 17., 17:11-kori változata
(Nincs különbség)

Csorba.david: /* A vita második napja */

2025-12-05T14:03:23Z

A vita második napja

← Régebbi változat		A lap 2025. december 5., 16:03-kori változata
19. sor:		19. sor:
	Ezt követően Nádasdy Ferenc közölte, hogy azon lesz, hogy a birtokán lévő lelkészeket összehívja, hogy mindenki egyetértsen az Ágostai Hitvallással. Az ekkor jelenlévő 78 evangélikus lelkész aláírta a Formula Concordiae-t és ezt követően csak formálisan tekintették püspöküknek Beythe Istvánt. A püspöki teendőket az egyik evangélikus esperes főszeniorként végezte, vagyis látogatta a gyülekezeteket és szentelte a lelkészeket.		Ezt követően Nádasdy Ferenc közölte, hogy azon lesz, hogy a birtokán lévő lelkészeket összehívja, hogy mindenki egyetértsen az Ágostai Hitvallással. Az ekkor jelenlévő 78 evangélikus lelkész aláírta a Formula Concordiae-t és ezt követően csak formálisan tekintették püspöküknek Beythe Istvánt. A püspöki teendőket az egyik evangélikus esperes főszeniorként végezte, vagyis látogatta a gyülekezeteket és szentelte a lelkészeket.

	~~Ennek következménye lett, ahogyan~~ Debreceni Ember Pál ~~írta~~: „az ágostai és helvét hitvallású gyülekezetek szent, eddig Magyarországon megszilárduló uniója némelyek makacs veszekedése következtében megszűnt”. De e vita máig ható következménye az is, hogy az egykori Nádasdy-birtokokon a Nyugat-Dunántúlon ma is nagy számban léteznek evangélikus gyülekezetek.		Ezt összegezte az egyháztörténész Debreceni Ember Pál ekként: „az ágostai és helvét hitvallású gyülekezetek szent, eddig Magyarországon megszilárduló uniója némelyek makacs veszekedése következtében megszűnt”. De e vita máig ható következménye az is, hogy az egykori Nádasdy-birtokokon a Nyugat-Dunántúlon ma is nagy számban léteznek evangélikus gyülekezetek.

	== Szakirodalom ==		== Szakirodalom ==

Csorba.david: /* A vita második napja */

2025-12-05T14:02:22Z

A vita második napja

← Régebbi változat		A lap 2025. december 5., 16:02-kori változata
18. sor:		18. sor:

	Ezt követően Nádasdy Ferenc közölte, hogy azon lesz, hogy a birtokán lévő lelkészeket összehívja, hogy mindenki egyetértsen az Ágostai Hitvallással. Az ekkor jelenlévő 78 evangélikus lelkész aláírta a Formula Concordiae-t és ezt követően csak formálisan tekintették püspöküknek Beythe Istvánt. A püspöki teendőket az egyik evangélikus esperes főszeniorként végezte, vagyis látogatta a gyülekezeteket és szentelte a lelkészeket.		Ezt követően Nádasdy Ferenc közölte, hogy azon lesz, hogy a birtokán lévő lelkészeket összehívja, hogy mindenki egyetértsen az Ágostai Hitvallással. Az ekkor jelenlévő 78 evangélikus lelkész aláírta a Formula Concordiae-t és ezt követően csak formálisan tekintették püspöküknek Beythe Istvánt. A püspöki teendőket az egyik evangélikus esperes főszeniorként végezte, vagyis látogatta a gyülekezeteket és szentelte a lelkészeket.

	Ennek következménye lett, ahogyan Debreceni Ember Pál írta: „az ágostai és helvét hitvallású gyülekezetek szent, eddig Magyarországon megszilárduló uniója némelyek makacs veszekedése következtében megszűnt”. De e vita máig ható következménye az is, hogy az egykori Nádasdy-birtokokon a Nyugat-Dunántúlon ma is nagy számban léteznek evangélikus gyülekezetek.		Ennek következménye lett, ahogyan Debreceni Ember Pál írta: „az ágostai és helvét hitvallású gyülekezetek szent, eddig Magyarországon megszilárduló uniója némelyek makacs veszekedése következtében megszűnt”. De e vita máig ható következménye az is, hogy az egykori Nádasdy-birtokokon a Nyugat-Dunántúlon ma is nagy számban léteznek evangélikus gyülekezetek.

Csorba.david: Új oldal, tartalma: „== A dunántúli protestáns egyházkerületek születése == Dunántúlon az evangélikus és református gyülekezetek egy egyházkerületi szervezethez tartoztak a 16. század során. Az ország többi részén a két felekezet különválása már korábban megtörtént. A dunántúli szétválásnak két állomása volt. Az egyik a tényleges szakadás, a másik pedig a végleges szétválás. Ténylegesen a csepregi hitvitát követően történt meg az evan…”

2025-12-05T14:01:54Z

Új oldal, tartalma: „== A dunántúli protestáns egyházkerületek születése == Dunántúlon az evangélikus és református gyülekezetek egy egyházkerületi szervezethez tartoztak a 16. század során. Az ország többi részén a két felekezet különválása már korábban megtörtént. A dunántúli szétválásnak két állomása volt. Az egyik a tényleges szakadás, a másik pedig a végleges szétválás. Ténylegesen a csepregi hitvitát követően történt meg az evan…”

Új lap

== A dunántúli protestáns egyházkerületek születése ==
Dunántúlon az evangélikus és református gyülekezetek egy egyházkerületi szervezethez tartoztak a 16. század során. Az ország többi részén a két felekezet különválása már korábban megtörtént. A dunántúli szétválásnak két állomása volt. Az egyik a tényleges szakadás, a másik pedig a végleges szétválás. Ténylegesen a csepregi hitvitát követően történt meg az evangélikus és református gyülekezetek külön egyházszervezetbe való tömörödése, véglegessé azonban 1612-ben vált mindez, amikor Beythe István püspök halálát követően mind a reformátusok, mind pedig az evangélikusok külön püspököt választottak maguknak. Az önálló Dunántúli Református Egyházkerület létrejöttét tehát 1612-re tesszük. A kettéválás azonban a csepregi hitvitát követően megtörtént, ami 1591. június 2-3-án zajlott le.

== Felekezeti vita ==
Európa szerte sem volt ritkaság, hogy egy-egy országrész, terület felekezeti hovatartozása nyilvános hitviták keretében dőlt el. Erdélyben például ilyen esemény volt a reformátusok és a szentháromság-tagadók között lezajlott két gyulafehérvári hitvita (1566 és 1568). Ezek az unitárius egyház megerősödését hozták magukkal. Az ilyen összecsapások tétje általában nem a hitigazságok megtalálása, hanem a résztvevők szilárd hitvallási önmeghatározása és a terület birtokosainak, urainak a maguk számára való megnyerése volt.

A csepregi hitvitát megelőzően már megmutatkoztak azok az ellentétek, amelyek a helvét irányt követők és a lutheri irányt követők között jelentkeztek, különösen is az úrvacsora kérdésében. A feszültség leginkább amiatt jelentkezett, hogy a megválasztott püspök, Beythe István a helvét iránnyal szimpatizált, a Nádasdy birtokokon lévő lelkészek azonban a szigorú lutheri irányhoz ragaszkodtak. A hitvita gondolatának elindulásához tehát az a tény vezetett, hogy Nádasdy birtokain a „vallási tanokban keletkezett viszály”. A földesúr birtokán lévő lelkészek meggyőzték a földbirtokost, hogy hívjon össze egy hitvitát. Ennek a kérésnek Nádasdy Ferenc eleget is tett, és levelében a következőket írta Beythe István püspöknek: „Kérem Uraságodat, hogy jövő hét keddjén vagyis június elsején a régi kal(endárium). szerint jelenjék meg Chepregben. Holott is szerdán vagyis másodnap, a Szentlélek vezérlése mellett a jó, igaz és kegyes vagyis Istennek tetsző egyetértésről beszélhetünk és határozhatunk”.

Beythe István Nádasdy Ferenc meghívó levelére válaszolt, hogy részt vesz a megbeszélésen. Indoka a következő volt: „Bizonyos, hogy az Istennek semmi sem kedvesebb, a kegyeseknek semmi sem üdvösebb, mint a testvérek békessége és egysége”. Nádasdy Ferenc a vitára meghívta Stansith Gergelyt, valamint vele együtt Sculteti Severin és Miklós Urat, hogy erősítse a lutheri álláspontot. Erre a levélre válaszolt Horváth (Stansith) Gergely, Szepesvármegye alispánja: „mindegyikünk gondolatát vezérelje úgy, hogy az egész megkezdett actió a Krisztus egyháza lelkeinek épülésére és üdvére szolgáljon.”

== A vita első napja ==
Végül megjelentek a meghívottak a megnevezett napon. A kollokviumon Nádasdy Ferenc maga elnökölt, a vita fő résztvevői pedig Sculteti Severin Bártfa lelkésze és Beythe István németújvári lelkipásztor volt, akit a jegyzőkönyv a rábamelléki egyházak superintendensének nevez. A jegyzői teendőket részben Horváth Stansith Gergely, részben pedig Beythe András látta el. A résztvevők mind a lutheri tanokat vallották, kivéve Beythe István püspököt, és fiát, Beythe András esperest.
A kollokvium célja az volt, hogy hozzák létre a hit egységét, az Ágostai Hitvallás alapján a Formula Concordiae mentén, azaz az evangélikus egyház két fontos hitvallási irata közt. Utóbbi végül a szigorú lutheri irány alapdokumentumává vált. A hitvita alapvetését az Ágostai Hitvallás adta, úgy, hogyha valaki valamivel nem értett egyet benne, annak a Szentírásból kellett felhoznia ellenérveit. Elsőként az úrvacsoráról szóló részt olvasták fel az Ágostai Hitvallásból. „Az úrvacsorában Krisztus teste és vére valósággal és lényegileg jelen van és valósággal közöltetnek azokban a dolgokban, a melyek láthatók a kenyérben és borban azokkal, a kik a szentséget veszik.”

== A vita második napja ==
Hosszú vita következett, ami után Beythe István, látva, hogy az álláspontok nem egyeztethetőek össze, el akart távozni. Nádasdy azonban maradásra bírta, és így a vita folytatódott másnap is, június 3-án. Reggel 5 órakor találkoztak a templomban. Horváth Gergely a vita során megkérdezte, hogy miért tagadja a püspök azt, amit előtte való nap már beismert, hogy tudniillik Jézus Krisztus valódi testét és vérét veszik az úrvacsorában a hívek? A püspök azt válaszolta, hogy ha ezt mondtam, „törjem ki a nyakam” Erre Horváth Gergely ezt mondta: „Nem nyaktörést, hanem először megtérést kíván a püspöknek”. „Végre is a superintendens a Colloquiumot folytatni nem akarván és látván, hogy egyes kérdései, egyes, a tárgyról szóló, Isten igéjéből vett feleletekkel, azon nyelven, melyen azokat tette, megcáfoltatnak, nagy haragra gerjedt és annyira felindult, hogy ott hagyván az egész gyülekezetet, fiával a templomból boszankodva eltávozott.”
A megállapodás

Ezt követően Nádasdy Ferenc közölte, hogy azon lesz, hogy a birtokán lévő lelkészeket összehívja, hogy mindenki egyetértsen az Ágostai Hitvallással. Az ekkor jelenlévő 78 evangélikus lelkész aláírta a Formula Concordiae-t és ezt követően csak formálisan tekintették püspöküknek Beythe Istvánt. A püspöki teendőket az egyik evangélikus esperes főszeniorként végezte, vagyis látogatta a gyülekezeteket és szentelte a lelkészeket.
Ennek következménye lett, ahogyan Debreceni Ember Pál írta: „az ágostai és helvét hitvallású gyülekezetek szent, eddig Magyarországon megszilárduló uniója némelyek makacs veszekedése következtében megszűnt”. De e vita máig ható következménye az is, hogy az egykori Nádasdy-birtokokon a Nyugat-Dunántúlon ma is nagy számban léteznek evangélikus gyülekezetek.

== Szakirodalom ==
Debreceni Ember Pál: A magyarországi és erdélyi református egyház története, Sárospatak, SRKTGy, Hernád, 2009, 237. 
Historia colloquii Chepregiensis de coena Domini inter… Severinum Sculteti… et Stephanum Böyte…, Bartphae, 1591 (RMNy 653). 
Hörk József: A csepregi colloquium, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1881/37–38, 845, 1194–1197, 1224–1228. 
Pataky László: Az Őrségi Református Egyházmegye története; H. n., Szabad Tér, 1992, 17. 
Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története, Sopron, Székely és Társa, 1924, 733. 
Thury Etele: A csepregi hitvita, Protestáns Szemle 17(1905/8), 113–150. 
Zoványi Jenő: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Lexikon, szerk. Ladányi Sándor, Bp., MRE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1977, 125. 
Uő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig, Bp., Akadémiai, 1977 (Humanizmus és Reformáció, 6), 247–272. 
Weber Samu: Adalékok a csepregi és kézsmárki colloquiumok történetéhez, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881/26, 844-846.

== Szerző ==
[[Szabó Előd]]

Csepregi hitvita (1591) - Laptörténet

Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Csepregi hitvita 1591 lapot a következő névre: Csepregi hitvita (1591)

Csorba.david: /* A vita második napja */

Csorba.david: /* A vita második napja */