Bereczky Albert (1893–1966) - Laptörténet

Lanyi.gabor, 2024. február 7., 09:01-n

2024-02-07T09:01:31Z

← Régebbi változat		A lap 2024. február 7., 11:01-kori változata
92. sor:		92. sor:

	[[Lányi Gábor]]		[[Lányi Gábor]]

	~~<iframe width='465' height='350' frameborder='0' allowfullscreen src='https://filmhiradokonline.hu/player.php?id=6078' ></iframe>~~

Lanyi.gabor, 2024. február 7., 09:00-n

2024-02-07T09:00:09Z

← Régebbi változat		A lap 2024. február 7., 11:00-kori változata
92. sor:		92. sor:

	[[Lányi Gábor]]		[[Lányi Gábor]]

			<iframe width='465' height='350' frameborder='0' allowfullscreen src='https://filmhiradokonline.hu/player.php?id=6078' ></iframe>

Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Bereczky Albert (1893-1966) lapot a következő névre: Bereczky Albert (1893–1966)

2024-02-07T08:58:58Z

Lanyi.gabor átnevezte a(z) Bereczky Albert (1893-1966) lapot a következő névre: Bereczky Albert (1893–1966)

← Régebbi változat	A lap 2024. február 7., 10:58-kori változata
(Nincs különbség)

Lanyi.gabor, 2023. december 14., 22:04-n

2023-12-14T22:04:17Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 15., 00:04-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Bereczky kezdetben a nevelőapja által vezetett helyi református alapiskolába járt, majd ugyancsak a katolikus rokonság nyomására a váci piaristák gimnáziumába íratták be, ahonnan csak nevelőapja erélyes közbelépésére kerülhetett át a kunszentmiklósi református algimnáziumba. Kunszentmiklósról a Kecskeméti Református Főgimnáziumba került, ahol kamaszkorának „rakoncátlan idejét élte.” Annak érdekében, hogy a rá rossz hatást gyakorló idősebb fiúk társaságából kivonja, valamint az 1911-es nagy erejű kecskeméti földrengés miatti félelmében, édesanyja Pápára vitette át.		Bereczky kezdetben a nevelőapja által vezetett helyi református alapiskolába járt, majd ugyancsak a katolikus rokonság nyomására a váci piaristák gimnáziumába íratták be, ahonnan csak nevelőapja erélyes közbelépésére kerülhetett át a kunszentmiklósi református algimnáziumba. Kunszentmiklósról a Kecskeméti Református Főgimnáziumba került, ahol kamaszkorának „rakoncátlan idejét élte.” Annak érdekében, hogy a rá rossz hatást gyakorló idősebb fiúk társaságából kivonja, valamint az 1911-es nagy erejű kecskeméti földrengés miatti félelmében, édesanyja Pápára vitette át.
	=== Pápa ===		=== Pápa ===
	Pápa vált belső formálódásának legfontosabb helyszínévé. A Konfirmált Ifjak Egyesületében itt találkozott először Victor Jánossal, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) titkárával, akinek ébredési prédikációi mély nyomot hagytak a fiatal Bereczkyben. Pápán kötött barátságot Tildy Zoltánnal, Szabó Imre majdani budapesti esperessel és Kiss Gézával, később az Ormánság elismert szociográfusával.		Pápa vált belső formálódásának legfontosabb helyszínévé. A Konfirmált Ifjak Egyesületében itt találkozott először Victor Jánossal, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) titkárával, akinek ébredési prédikációi mély nyomot hagytak a fiatal Bereczkyben. Pápán kötött barátságot Tildy Zoltánnal, [[Szabó Imre (1891–1955)\|Szabó Imre]] majdani budapesti esperessel és Kiss Gézával, később az Ormánság elismert szociográfusával.
	Édesanyja szándékai ellenére, aki fiát a Keleti Akadémiára és diplomáciai pályára szánta, Bereczky elsősorban barátai hatására lett a Pápai Teológiai Akadémia hallgatója. A pápai teológián Pongrácz József újszövetséges tanár bíztatására Tildyvel együtt vett részt a MEKDSZ nyári konferenciáján a felvidéki Felsőszeliben, ahol megtérésélményen ment át és egyre kritikusabb szemmel figyelte a református egyházban zajló folyamatokat.		Édesanyja szándékai ellenére, aki fiát a Keleti Akadémiára és diplomáciai pályára szánta, Bereczky elsősorban barátai hatására lett a Pápai Teológiai Akadémia hallgatója. A pápai teológián Pongrácz József újszövetséges tanár bíztatására Tildyvel együtt vett részt a MEKDSZ nyári konferenciáján a felvidéki Felsőszeliben, ahol megtérésélményen ment át és egyre kritikusabb szemmel figyelte a református egyházban zajló folyamatokat.
	== A Nagy Háború ==		== A Nagy Háború ==
20. sor:		20. sor:
	Forgács Gyula Sárospatakra kerülése után a nagy múltú péceli gyülekezet egyhangúan Bereczkyt hívta meg lelkipásztorául 1924-ben. A Péceli Kör belmissziói szellemiségét részben a Czeglédy Sándor alapította Hit és Szolgálat Mozgalom vitte tovább. Ennek főtitkárává és utazólelkészévé Bereczkyt választották meg, aki emellett a Tahitótfalu székhellyel működő, Tildy Zoltán alapította Magyar Traktátus Társaság és a Sylvester Nyomda igazgatója is lett. Evangelizáló körútjai az ország nagy részén ismertté tették Bereczky Albert nevét. 1927-ben barátjával, Tildyvel közösen szervezte meg Budapesten az I. Református Nagygyűlést. 1930-ban szintén együtt költöztették a Sylvester Nyomdát Budapestre. A Bethesda Kórház telkén építettek neki többemeletes épületet, ahova beköltözött a Tildy és Bereczky család is.		Forgács Gyula Sárospatakra kerülése után a nagy múltú péceli gyülekezet egyhangúan Bereczkyt hívta meg lelkipásztorául 1924-ben. A Péceli Kör belmissziói szellemiségét részben a Czeglédy Sándor alapította Hit és Szolgálat Mozgalom vitte tovább. Ennek főtitkárává és utazólelkészévé Bereczkyt választották meg, aki emellett a Tahitótfalu székhellyel működő, Tildy Zoltán alapította Magyar Traktátus Társaság és a Sylvester Nyomda igazgatója is lett. Evangelizáló körútjai az ország nagy részén ismertté tették Bereczky Albert nevét. 1927-ben barátjával, Tildyvel közösen szervezte meg Budapesten az I. Református Nagygyűlést. 1930-ban szintén együtt költöztették a Sylvester Nyomdát Budapestre. A Bethesda Kórház telkén építettek neki többemeletes épületet, ahova beköltözött a Tildy és Bereczky család is.
	== A budapesti gyülekezetépítő ==		== A budapesti gyülekezetépítő ==
	A Sylvester Nyomda csődbemenetele után Ravasz László dunamelléki püspök a Külső-Lipót-Terézvárosi missziói egyházrész, ismertebb nevén a Tutaj utcai gyülekezet, anyaegyházközséggé szervezésével bízta meg. Az 1931. december 6-ra anyaegyházközséggé fejlődött gyülekezet Bereczky Albertet választotta meg lelkipásztorának, aki kimagasló gyülekezetépítő munkát vitt véghez a részben új Lipótvárost és az angyalföldi munkásnegyedeket magába foglaló, mintegy 8000 református otthonául szolgáló missziói területen. Bereczky - "Berci bácsi"- közvetlensége, szuggesztív ereje, de többek szerint egyenesen „prófétai” igehirdetői karaktere sok hívet szerzett neki a munkásgyülekezet tagjai mellett a budapesti közélet ismert alakjai körében is (pl. Ignácz Rózsa, Zsindelyné Tüdős Klára). 1940-ben Bereczky pápai barátja, Szabó Imre budapesti esperes hathatós támogatása következtében, a főváros telekadományával és jelentős anyagi segítségével a háborús nehézségek közepette is elkészülhetett a gyülekezet új otthona, a Pozsonyi úti Hálaadás temploma.		A Sylvester Nyomda csődbemenetele után Ravasz László dunamelléki püspök a Külső-Lipót-Terézvárosi missziói egyházrész, ismertebb nevén a Tutaj utcai gyülekezet, anyaegyházközséggé szervezésével bízta meg. Az 1931. december 6-ra anyaegyházközséggé fejlődött gyülekezet Bereczky Albertet választotta meg lelkipásztorának, aki kimagasló gyülekezetépítő munkát vitt véghez a részben új Lipótvárost és az angyalföldi munkásnegyedeket magába foglaló, mintegy 8000 református otthonául szolgáló missziói területen. Bereczky - "Berci bácsi"- közvetlensége, szuggesztív ereje, de többek szerint egyenesen „prófétai” igehirdetői karaktere sok hívet szerzett neki a munkásgyülekezet tagjai mellett a budapesti közélet ismert alakjai körében is (pl. Ignácz Rózsa, Zsindelyné Tüdős Klára). 1940-ben Bereczky pápai barátja, [[Szabó Imre (1891–1955)\|Szabó Imre]] budapesti esperes hathatós támogatása következtében, a főváros telekadományával és jelentős anyagi segítségével a háborús nehézségek közepette is elkészülhetett a gyülekezet új otthona, a Pozsonyi úti Hálaadás temploma.
	Bereczky újságírói érdeklődésének megfelelően a gyülekezet 1936-ban lapot is indított, Hálaadás címmel, de az 1922-ben útjára indított Igehirdető szerkesztése mellett 1928 és 1933 között a Református Figyelő szerkesztőségi tagja és a Keresztyén Család, Református Élet és Magyar Református Ébredés társszerkesztője is volt.		Bereczky újságírói érdeklődésének megfelelően a gyülekezet 1936-ban lapot is indított, Hálaadás címmel, de az 1922-ben útjára indított Igehirdető szerkesztése mellett 1928 és 1933 között a Református Figyelő szerkesztőségi tagja és a Keresztyén Család, Református Élet és Magyar Református Ébredés társszerkesztője is volt.

Lanyi.gabor: /* A missziói szervezetek feloszlatása */

2023-12-08T08:41:41Z

A missziói szervezetek feloszlatása

← Régebbi változat		A lap 2023. december 8., 10:41-kori változata
47. sor:		47. sor:
	Az iskolaügy rendezése fontos lépés volt az állam és a református egyház viszonyát szabályozó 1948. október 7-i Egyezmény aláírása felé. Az 1948-as Egyezmény a külvilág felé látszólag a „szabad egyház, szabad államban” elvét, egyházi ügyekben az állami befolyás megszüntetését hirdette meg. A gyakorlatban azonban éppen a meghirdetett elvek ellenkezőjéhez, az egyházi önrendelkezés erodálásához, a pártállami kontrol kiteljesedéséhez és az egyház anyagi kiszolgáltatottságához vezetett.		Az iskolaügy rendezése fontos lépés volt az állam és a református egyház viszonyát szabályozó 1948. október 7-i Egyezmény aláírása felé. Az 1948-as Egyezmény a külvilág felé látszólag a „szabad egyház, szabad államban” elvét, egyházi ügyekben az állami befolyás megszüntetését hirdette meg. A gyakorlatban azonban éppen a meghirdetett elvek ellenkezőjéhez, az egyházi önrendelkezés erodálásához, a pártállami kontrol kiteljesedéséhez és az egyház anyagi kiszolgáltatottságához vezetett.
	=== A missziói szervezetek feloszlatása ===		=== A missziói szervezetek feloszlatása ===
	1950 végére befejeződött az egyház missziói és ifjúsági egyesületeinek önkéntesként beállított felszámolása. 1950. december 12-én az Egyetemes Konvent elnökségi tanácsa tette közzé a Bereczky által megfogalmazott Testvéri Izenet-et, amely minden missziói tevékenységet az egyház irányítása alá rendelt. A többször hangoztatott felügyelet és fegyelem alatt állás, az elhangzó tanítás tartalma feletti féltő szeretet és éber felelősség nem a tanítás teológiai tartalmára, felekezeti tisztaságára vonatkozott, hanem politikai mondanivalójára. A Testvéri Izenet és a Konvent 1952. február 29-én hozott új Missziói ~~Szabályrendelete~~ csaknem teljesen megszüntette az egyetemes papság tanításán alapuló világi-laikus szolgálat évszázados hagyományát a református egyházban, ami által a missziói munka rendkívül korlátozott keretek közé kényszerült.		1950 végére befejeződött az egyház missziói és ifjúsági egyesületeinek önkéntesként beállított felszámolása. 1950. december 12-én az Egyetemes Konvent elnökségi tanácsa tette közzé a Bereczky által megfogalmazott [[Testvéri Izenet (1950)\|Testvéri Izenet]]-et, amely minden missziói tevékenységet az egyház irányítása alá rendelt. A többször hangoztatott felügyelet és fegyelem alatt állás, az elhangzó tanítás tartalma feletti féltő szeretet és éber felelősség nem a tanítás teológiai tartalmára, felekezeti tisztaságára vonatkozott, hanem politikai mondanivalójára. A [[Testvéri Izenet (1950)\|Testvéri Izenet]] és a Konvent 1952. február 29-én hozott új [[Missziói szabályrendelet (1952)\|Missziói Szabályrendelet]]e csaknem teljesen megszüntette az egyetemes papság tanításán alapuló világi-laikus szolgálat évszázados hagyományát a református egyházban, ami által a missziói munka rendkívül korlátozott keretek közé kényszerült.

	=== Az egyház társadalmi súlyának erodálása ===		=== Az egyház társadalmi súlyának erodálása ===
	Az egyházi média is jelentős zsugorodáson ment át. Sorra szűntek meg a regionális és országos református lapok. Egyedül a hivatalos irány szócsövéül szolgáló Az Út című hetilap és a Református Egyház havilap maradt meg.		Az egyházi média is jelentős zsugorodáson ment át. Sorra szűntek meg a regionális és országos református lapok. Egyedül a hivatalos irány szócsövéül szolgáló Az Út című hetilap és a Református Egyház havilap maradt meg.

Lanyi.gabor: /* Utolsó évei */

2023-11-21T09:46:22Z

Utolsó évei

← Régebbi változat		A lap 2023. november 21., 11:46-kori változata
87. sor:		87. sor:
	== Utolsó évei ==		== Utolsó évei ==
	Bereczky Albert megromlott egészségi állapota miatt már nem tudta munkakörét teljes körűen ellátni. Kérelmére az 1958. december 18-i az egyházkerületi közgyűlés elfogadta végleges nyugdíjba vonulását. Utolsó éveiben is nagy érdeklődéssel figyelte a magyarországi és külföldi egyházi és politikai eseményeket, de azok alakításának már nem lehetett aktív részese. Bereczky Albert 1966. július 4-én, életének 73. évében hunyt el Budapesten.		Bereczky Albert megromlott egészségi állapota miatt már nem tudta munkakörét teljes körűen ellátni. Kérelmére az 1958. december 18-i az egyházkerületi közgyűlés elfogadta végleges nyugdíjba vonulását. Utolsó éveiben is nagy érdeklődéssel figyelte a magyarországi és külföldi egyházi és politikai eseményeket, de azok alakításának már nem lehetett aktív részese. Bereczky Albert 1966. július 4-én, életének 73. évében hunyt el Budapesten.

			== Szerző ==

			[[Lányi Gábor]]

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „Bereczky Albert a magyar reformátusság 20. századi történetének egyik legjelentősebb, ugyanakkor egyik legvitatottabb és legellentmondásosabb alakja. Ha a két világháború közötti időszakot Ravasz-korszakként tartjuk számon, akkor az 1948 után következő 10 év Bereczky Albert nevével és tevékenységével fémjelezhető. 1948-ban ő lett Ravasz utódja a dunamelléki püspöki székben, majd pedig a Zsinat és Konvent elnöki tisztségeiben.…”

2023-11-15T20:31:58Z

Új oldal, tartalma: „Bereczky Albert a magyar reformátusság 20. századi történetének egyik legjelentősebb, ugyanakkor egyik legvitatottabb és legellentmondásosabb alakja. Ha a két világháború közötti időszakot Ravasz-korszakként tartjuk számon, akkor az 1948 után következő 10 év Bereczky Albert nevével és tevékenységével fémjelezhető. 1948-ban ő lett Ravasz utódja a dunamelléki püspöki székben, majd pedig a Zsinat és Konvent elnöki tisztségeiben.…”

Változtatások megtekintése