Benda Kálmán (1913–1994) - Laptörténet

Lanyi.gabor: /* Felhasznált irodalom */

2023-12-11T20:43:27Z

Felhasznált irodalom

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:43-kori változata
43. sor:		43. sor:
	R. VÁRKONYI Ágnes: Megemlékezés. Benda Kálmán 1913-1994, Magyar Tudomány (1994/8), 1005-1010, 1010. http://real-j.mtak.hu/150/1/MATUD_1994.pdf#page=1043		R. VÁRKONYI Ágnes: Megemlékezés. Benda Kálmán 1913-1994, Magyar Tudomány (1994/8), 1005-1010, 1010. http://real-j.mtak.hu/150/1/MATUD_1994.pdf#page=1043

	TARNAI Andor: Benda Kálmán 1913-1994, Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994/3), 443-444. http://real-j.mtak.hu/13014/1/00379.pdf#page=147		TARNAI Andor: Benda Kálmán 1913-1994, Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994/3), 443-444. http://real-j.mtak.hu/13014/1/00379.pdf#page=147<br>


	=== Benda Kálmán műveinek bibliográfiája ===		=== Benda Kálmán műveinek bibliográfiája ===

Lanyi.gabor: /* Benda Kálmán digitálisan hozzáférhető írásai a Magyar Tudományos Akadémia webfelületén */

2023-12-11T20:43:05Z

Benda Kálmán digitálisan hozzáférhető írásai a Magyar Tudományos Akadémia webfelületén

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:43-kori változata
52. sor:		52. sor:
	* http://real.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html		* http://real.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html
	* http://real-eod.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html<br>		* http://real-eod.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html<br>

			<br>

	Szerző<br>		Szerző<br>
	[[Lányi Gábor]]		[[Lányi Gábor]]<br>
			<br>

Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Benda Kálmán (1913-1994) lapot a következő névre: Benda Kálmán (1913–1994)

2023-12-11T10:03:38Z

Lanyi.gabor átnevezte a(z) Benda Kálmán (1913-1994) lapot a következő névre: Benda Kálmán (1913–1994)

← Régebbi változat	A lap 2023. december 11., 12:03-kori változata
(Nincs különbség)

Lanyi.gabor, 2023. december 9., 22:29-n

2023-12-09T22:29:19Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 10., 00:29-kori változata
49. sor:		49. sor:
	https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1984_3/benda%20bibl.pdf		https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1984_3/benda%20bibl.pdf

	=== Benda Kálmán digitálisan hozzáférhető írásai a Magyar Tudományos Akadémia webfelületén: ===		=== Benda Kálmán digitálisan hozzáférhető írásai a Magyar Tudományos Akadémia webfelületén ===
	* http://real.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html		* http://real.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html
	* http://real-eod.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html<br>		* http://real-eod.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html<br>

Lanyi.gabor, 2023. december 9., 22:28-n

2023-12-09T22:28:56Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 10., 00:28-kori változata
49. sor:		49. sor:
	https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1984_3/benda%20bibl.pdf		https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1984_3/benda%20bibl.pdf

	=== Benda Kálmán digitálisan hozzáférhető írásai ~~===~~		=== Benda Kálmán digitálisan hozzáférhető írásai a Magyar Tudományos Akadémia webfelületén: ===
	a Magyar Tudományos Akadémia webfelületén:
	* http://real.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html		* http://real.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html
	* http://real-eod.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html<br>		* http://real-eod.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html<br>

Lanyi.gabor, 2023. december 9., 22:28-n

2023-12-09T22:28:20Z

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „''Benda Kálmán'' (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.), történész, levéltáros, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Károli Gáspár Református Egyetem első rektora (1993-1994). == Korai évei, tanulmányai == „Derűs, közvetlen és jóságos mosolya örökre bevésődött az őt ismerők emlékezetébe. Arca tele volt önbizalommal…”

2023-12-09T22:24:29Z

Új oldal, tartalma: „''Benda Kálmán'' (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.), történész, levéltáros, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Károli Gáspár Református Egyetem első rektora (1993-1994). == Korai évei, tanulmányai == „Derűs, közvetlen és jóságos mosolya örökre bevésődött az őt ismerők emlékezetébe. Arca tele volt önbizalommal…”

Új lap

''Benda Kálmán'' (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.), történész, levéltáros, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Károli Gáspár Református Egyetem első rektora (1993-1994).

== Korai évei, tanulmányai ==

„Derűs, közvetlen és jóságos mosolya örökre bevésődött az őt ismerők emlékezetébe. Arca tele volt önbizalommal és reménységgel; talán mert nem mindennapi életút állott mögötte. Népe múltját kutatta és nemzeti hivatástudatát hitte.” – emlékezett meg Bendáról egy pályatársa. A „nem mindennapi életút” első állomása Nagyvárad volt, ott született Benda Kálmán 1913. november 27-én. Családja apai ágon beregi református, anyai ágon jászsági katolikus volt. Trianon következtében kényszerből Budapestre költöztek, ahol katonatiszt édesapja a Ludovika tanára lett, később ezredesi rangban ment nyugdíjba. Benda Budapesten a Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett (1932), ahol nemcsak református öntudatában erősödött meg, hanem magévá tette a református néplelket és történelemszemléletet meghatározó olyan elemeket, mint a Habsburg-ellenesség, a nemzeti függetlenségi mozgalmakra és a népies álláspontra való nyitottság. Latin nyelvtudását is a gimnáziumban alapozta meg, ahogyan a cserkészetben is ott lett aktív (egyetemi évei alatt még rajparancsnokoskodott), amely még inkább megerősítette természetes vezetői képességeit.
1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen Szekfü Gyula tanítványaként, az Eötvös Collegium tagjaként, nemcsak történelem-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát, hanem „A magyar nemzeti hivatástudat története (a XV-XVII. században)” című értekezésével bölcsészdoktorátust is szerzett. A beregi református gyökerek, falukutató országjárások, bécsi, berlini, párizsi ösztöndíjas tanulmányai, végül a második világháború alatt, a szellemi ellenállást segítő Teleki Pál Tudományos Intézet formálták, alakították magyarságot és Európát összefüggéseiben látó szemléletét. A világháború alatt aktív katonai szolgálatot is teljesített, majd a háború után (1945) a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese lett. Képességei, tehetsége és tanultsága révén az új magyar történettudomány szervező és meghatározó személyisége lett: egyetemi magántanár (Szekfű Gyula támogatásával), UNESCO-küldött, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, a nemzetközileg elismert történészfolyóiratot, a Revue d'Histoire Comparée-t újraindító szerkesztő.

== Politikai ellenszélben töltött élet ==

1948-ban származására és nézeteire hivatkozva állásából elbocsátották, tisztségeit elvették, a tanítástól eltiltották. Évekig csak alkalmi munkákkal egészíthette ki matematika-fizika szakos tanárnő felesége, Szabó Mária fizetését, hogy három gyermekes családjukat eltarthassák. Végül Pap László, a Budapesti Református Teológiai Akadémia dékánja, a Ráday Könyvtár igazgatójának segítségével 1951-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület újonnan létrehozott Ráday Levéltárának vezetője vezetője lehetett. Munkája nyomán több értékes személyi és családi iratanyag került be a Rádayba. A kitelepítések miatt ugyanis sok családnak kellett megválnia otthon őrzött iratanyagától – Benda Kálmán széles körű ismeretsége, a személye iránti bizalom miatt pedig anyagaikat a Ráday Levéltár őrizetére bízták. Ladányi Sándor szerint ez az időszak volt a könyvtár és levéltár 1955-ös egyesítésével létrejött Ráday Gyűjtemény „hőskora”. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére (pl. a lépcsőházból rekesztettek el raktárat, hulladékfából építettek polcokat), Pap László és Benda – nem egy esetben esetben kétkezi fizikai – munkája révén, az egyházkerületi levéltár kiemelkedett a „püspöki hivatal irattára” szintjéből és elismert tudományos intézménnyé vált.
Az 1956-os forradalom alatt Bendát meghívták az MTA Történettudományi Intézetének forradalmi bizottságába. 1957. január 1-től kezdve haláláig különböző pozíciókat (igazgatóhelyettesként kezdte, de az 1958-as átszervezéskor erről le kellett mondania; tudományos munkatárs, főmunkatárs, majd a 80-as években tanácsadó, végül osztályvezető lett) töltött be az Intézetben, ugyanakkor az MTA tagja nem lehetett. Tanítást sem egyetemen, hanem először a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat keretei között végezhetett, mígnem a 70-es években a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tarthatott meghívott előadóként történelemórákat. Fontosnak tartotta a népművelést, a tudománynépszerűsítést, amelynek korai példáját adta Olvastam valahol c. rádiós műsorával. Egyetemi szinten először 1984-ben, az ELTE ВТK középkori és koraújkori magyar történeti tanszékén oktathatott.
1980-tól a Történettudományi Intézetben betöltött állása mellett igazgatóként tért vissza Ráday Gyűjteménybe, amelynek élén mindent megtett azért, hogy az intézmény széleskörű szakmai elismertséget jelentő, színvonalas munkát végezzen. Teázással egybekötött felolvasóestek („Ráday-est”), színvonalas évkönyv megjelentetése, a Biblia Múzeum és a kecskeméti Egyházművészeti Múzeum megalakulása fűződnek igazgatói tevékenységéhez. Vezetése nemcsak a Ráday Gyűjtemény pozícióit erősítette meg a magyar újkori történész szakma térképén, hanem Bendának a református értelmiségi közéletben betöltött véleményformálói szerepét is aláhúzta.

== A rendszerváltás után, a Károli Gáspár Református Egyetem ==

A rendszerváltáskor leomlottak a Bendát gátló utolsó politikai gátak: a Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben levelező, 1991-ben rendes tagjává választotta. Az MTA II. osztályának, az MTA történettudományi bizottságának, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke lett.
Ekkorra már Benda a magyar szellemi élet és a református közélet egyik legismertebb egyéniségévé vált. Kapcsolatrendszere, elismertsége, gondoskodása meghatározó módon járult hozzá a Károli Gáspár Református Egyetem megalakulásához 1993-ban, amelynek első rektoraként szolgált.
Nyelvismerete és széles tudományos horizontja a magyar történettudomány külföldön is elismert képviselőjévé emelte, aki ugyanakkor mindvégig szívén viselte a határokon túli magyar történettudomány alakulását. Világnyelveken publikált, de a legkisebb falu meghívásának is eleget tett. Széleskörű hazai és nemzetközi szakmai elismertségét mutatja, hogy díszdoktora lett a Budapesti Református Teológiai Akadémiának, elnöke a Magyar-Francia és a Magyar-Román Történész Vegyesbizottságnak, tagja a francia Akadémiai Pálmarendnek és a párizsi Robespierre Társaság elnökségének. 1992-ben Széchenyi- és Szent- Györgyi-díjban részesült, 1994-ben kapta meg a Pro Renovanda Cultura Hungáriae Alapítvány Kodály Zoltán-díját.

== Tudományos munkássága ==

Benda Kálmán tudományos munkássága főképpen a 16-17. századdal, különösen is a reformáció hatásával foglalkozott. Első nagyobb és egyöntetű szakmai elismerést jelentő munkája Bocskai Istvánról jelent meg 1942-ben, melyet a magyar jakobinusokról (1952-1957), a 16-17. századi magyar rendi ellenállásról (1984) írott fő művei követtek. Mindmáig maradandó eredményeket ért el az újkori magyar történelem meghatározó forrásainak sajtó alá rendezésével, pl. a magyar jakobinusok iratai, majd Ráday Pál iratai a Rákóczi szabadságharc idejéből, a Moldvai csángói magyar okmánytár. Szerzője lett a tízkötetes új magyar történeti szintézis 18. század végét és a 19. század elejét tárgyaló fejezeteinek. Számos tanulmányban foglalkozott a rendi országgyűlésekkel, a 17. századi felkelésekkel, a Rákóczi szabadságharccal, amelynek egyik legelismertebb szakértőjévé vált. Kiemelkedő tudományszervező és népszerűsítő tevékenysége, egész munkásságát végigkísérte a népfőiskolai mozgalom ügyének ápolása, a nyolcvanas évek végén a mozgalom egyik újraindítója volt.
Életműve sokféle műfajban és témakörben korszakok, országok sokaságára terjedt ki. Szinte az élet teljessége szerepel benne: politikai kultúrák, társadalmi folyamatok, a reformáció, a művelődés, eszmék, szellemi áramlatok, a mindennapi élet, a rendkívüli vagy az elfelejtett történelmi személyiség. Irodalom, néprajz, egyháztörténet, orvostörténet, demográfia – a társadalomtudományok széles skáláján mozgott otthonosan.
Várkonyi Ágnes véleménye szerint Benda a történetírás hármas követelményéből – mesterség, tudomány, művészet – az utolsót, a történetírás művészi kifejezésmódját tartotta a legnagyobbra. Benda szerint az a történész, aki csak önmaga vagy néhány szakember számára kutat és ír, nem teljesíti feladatát. Benda számára fontos volt a tudománynépszerűsítés, igényes ismeretterjesztés. Könnyed, humoros személyiségéből – és kimagasló intellektusából – adódóan a bonyolult szakmai kérdéseket is képes volt úgy megfogalmazni, hogy azt akár a falvak rádióhallgatói is megérthessék. „Ötvözni tudta a francia világosságot és a magyar értekező próza legjobb hagyományát, a tárgyszerűséget írásai és előadása országnyi tábort bilincseltek le, s ajándékozták meg őket a logikus gondolkozás, a gazdag képek, s a 17. századi magyar nyelv fordulatainak, zsoltárok szavainak örömeivel.”

Benda Kálmán 81 éves korában, külföldi előadóútról visszatérve hunyt el a Budapest-ferihegyi repülőtéren 1994. március 13-án.

== Felhasznált irodalom ==

CSETRI Elek: Benda Kálmán 1913-1994, Erdélyi Múzeum 56 (1994/3-4), https://epa.oszk.hu/00900/00979/00008/10m_benda.htm

LADÁNYI Sándor: Benda Kálmán 75 éves, Confessio 13 (1989/1), 95–101. https://adt.arcanum.com/hu/view/Confessio_1989/?query=lad%C3%A1nyi+s%C3%A1ndor+benda+k%C3%A1lm%C3%A1n+75+%C3%A9ves&pg=104&layout=s

LADÁNYI Sándor: Holtig hűséggel a hitért, a tudományért. Benda Kálmán emlékezete, Reformátusok Lapja 38 (1994/13), 1994. március 27., 4. https://adt.arcanum.com/hu/view/ReformatusokLapja_1994/?pg=99&layout=s&query=benda

LÁNYI Gábor: Benda Kálmán, egyetemünk első rektora, in: Kiss Réka – Lányi Gábor (szerk.), Károli 30. Harminc év a református felsőoktatás szolgálatában, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, 2023, 33.

MONOK István: Benda Kálmán (1913-1994), Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 6 (1994/1-2), 251-252. http://real-j.mtak.hu/1001/1/MagyarEgyhaztortenetiVazlatok_1994.pdf#page=253

ŐZE Sándor: Történészek az állambiztonság célkeresztjében: Benda Kálmán megfigyelése, Budapest, Európai Néppárt Európai Parlamenti Képviselőcsoportja – Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2014. https://www.hamvasintezet.hu/wp-content/uploads/2018/10/ze_s%C3%A1ndor_benda_megfigyel%C3%A9se.pdf

R. VÁRKONYI Ágnes: Megemlékezés. Benda Kálmán 1913-1994, Magyar Tudomány (1994/8), 1005-1010, 1010. http://real-j.mtak.hu/150/1/MATUD_1994.pdf#page=1043

TARNAI Andor: Benda Kálmán 1913-1994, Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994/3), 443-444. http://real-j.mtak.hu/13014/1/00379.pdf#page=147

Benda Kálmán műveinek bibliográfiája
https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1984_3/benda%20bibl.pdf

Benda Kálmán digitálisan hozzáférhető írásai a Magyar Tudományos Akadémia webfelületén:
http://real.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html
http://real-eod.mtak.hu/view/creators/Benda=3AK=E1lm=E1n=3A=3A.html

Szerző<br>
[[Lányi Gábor]]