Bécsi béke (1606) - Laptörténet

Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Bécsi béke 1606 lapot a következő névre: Bécsi béke (1606)

2026-03-17T15:09:45Z

Lanyi.gabor átnevezte a(z) Bécsi béke 1606 lapot a következő névre: Bécsi béke (1606)

← Régebbi változat	A lap 2026. március 17., 17:09-kori változata
(Nincs különbség)

Csorba.david, 2025. január 21., 17:09-n

2025-01-21T17:09:08Z

← Régebbi változat		A lap 2025. január 21., 19:09-kori változata
32. sor:		32. sor:

	== Bibliográfia ==		== Bibliográfia ==
			A bécsi békekötés (1606). Ezer év törvényei. Wolters Kluwer https://net.jogtar.hu/ezer-ev-
			torveny?docid=60600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?pagenum%3D16 (letöltés: 2025. január 21.)
			1608. évi (k. e.) I. törvénycikk a vallásügyről. Ezer év törvényei. Wolters Kluwer https://net.jogtar.hu/ezer-ev-
			torveny?docid=60800001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?pagenum%3D16 (letöltés: 2025. január 21.)
	BENDA Kálmán: Bocskai István, Bp., Századvég, 1993 (Századvég biográfiák).		BENDA Kálmán: Bocskai István, Bp., Századvég, 1993 (Századvég biográfiák).
	Iratok Bocskai István és kora történetéhez. A forráskiadvány bevezető tanulmányát és az adattárat készítette NAGY László, Debrecen, 2005, (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója, VI).		Iratok Bocskai István és kora történetéhez. A forráskiadvány bevezető tanulmányát és az adattárat készítette NAGY László, Debrecen, 2005, (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója, VI).

Csorba.david, 2025. január 14., 09:07-n

2025-01-14T09:07:47Z

← Régebbi változat		A lap 2025. január 14., 11:07-kori változata
10. sor:		10. sor:
	1605-re nyilvánvalóvá vált, hogy a „hosszú török”, vagy "tizenöt éves háború", illetve az annak részeként zajló Bocskai-felkelés során egyik hadviselő fél, azaz sem a Habsburg Birodalom, sem pedig a Török Birodalom, illetve az általa támogatott Habsburg-ellenes felkelők nem tudtak döntő fölénybe kerülni, így reális lehetőséggé vált a kompromisszum a bécsi udvar, illetve Bocskai István között. A megegyezést az is elősegítette, hogy bár a Bocskai-felkelést katonailag és politikailag a török támogatta, a Habsburg-ellenes magyarországi rendi ellenzék jelentős része óvatos volt a török segítséggel kapcsolatosan. Jól mutatja ezt Érsekújvár 1605 októberi elfoglalásának esete, ahonnan Giorgio Basta és Illésházy István titkos paktuma következtében Homonnai Drugeth Bálint zempléni főispán, Bocskai tanácsosa és hadainak főgenerálisa („Magiar orsag feiedelmenek Tanaczia, es azon magiar orsagnak feő Capitania, Zemlen varmegenek feő Ispania”) gyakorlatilag kizárta a török segélycsapatokat, mivel nem szerették volna, hogy Esztergom mellett a legjelentősebb alsó-magyarországi végvár is török kézre kerüljön.		1605-re nyilvánvalóvá vált, hogy a „hosszú török”, vagy "tizenöt éves háború", illetve az annak részeként zajló Bocskai-felkelés során egyik hadviselő fél, azaz sem a Habsburg Birodalom, sem pedig a Török Birodalom, illetve az általa támogatott Habsburg-ellenes felkelők nem tudtak döntő fölénybe kerülni, így reális lehetőséggé vált a kompromisszum a bécsi udvar, illetve Bocskai István között. A megegyezést az is elősegítette, hogy bár a Bocskai-felkelést katonailag és politikailag a török támogatta, a Habsburg-ellenes magyarországi rendi ellenzék jelentős része óvatos volt a török segítséggel kapcsolatosan. Jól mutatja ezt Érsekújvár 1605 októberi elfoglalásának esete, ahonnan Giorgio Basta és Illésházy István titkos paktuma következtében Homonnai Drugeth Bálint zempléni főispán, Bocskai tanácsosa és hadainak főgenerálisa („Magiar orsag feiedelmenek Tanaczia, es azon magiar orsagnak feő Capitania, Zemlen varmegenek feő Ispania”) gyakorlatilag kizárta a török segélycsapatokat, mivel nem szerették volna, hogy Esztergom mellett a legjelentősebb alsó-magyarországi végvár is török kézre kerüljön.
	A bécsi udvar és Bocskai fejedelem között 1605 júliusában kezdődtek meg a tárgyalások, amikor is Kassán megkeresték Bocskait Mátyás főherceg nevében Forgách Zsigmond, Pogány Benedek és Thurzó György királyi biztosok, míg Bocskai oldaláról a megegyezés legnagyobb támogatója az alsó-magyarországi evangélikus főúr, Illésházy István volt, aki éppen a béke előmozdítása érdekében csatlakozott Bocskaihoz.		A bécsi udvar és Bocskai fejedelem között 1605 júliusában kezdődtek meg a tárgyalások, amikor is Kassán megkeresték Bocskait Mátyás főherceg nevében Forgách Zsigmond, Pogány Benedek és Thurzó György királyi biztosok, míg Bocskai oldaláról a megegyezés legnagyobb támogatója az alsó-magyarországi evangélikus főúr, Illésházy István volt, aki éppen a béke előmozdítása érdekében csatlakozott Bocskaihoz.
	Bocskai, valamint Illésházy ugyanakkor nemcsak a Habsburgokkal kötött megegyezés előmozdítását tartotta fontosnak, hanem a súlyos pusztításokkal járó tizenötéves háború lezárását is, hogy Magyarország és Erdély területének, illetve a magyarságnak a pusztulása megálljon. Éppen ezért Bocskai az Illésházy Istvánnak, mint békebiztosának adott utasításában is ~~kihangsúlyozta~~, hogy segítse elő mind a Bocskai-felkelés lezárását, mind a törökkel folytatott háborút lezáró békeegyezmények megszületését.		Bocskai, valamint Illésházy ugyanakkor nemcsak a Habsburgokkal kötött megegyezés előmozdítását tartotta fontosnak, hanem a súlyos pusztításokkal járó tizenötéves háború lezárását is, hogy Magyarország és Erdély területének, illetve a magyarságnak a pusztulása megálljon. Éppen ezért Bocskai az Illésházy Istvánnak, mint békebiztosának adott utasításában is hangsúlyozta, hogy segítse elő mind a Bocskai-felkelés lezárását, mind a törökkel folytatott háborút lezáró békeegyezmények megszületését.
	A Bocskai-párti és Habsburg-párti oldal közötti békeelőkészítő tárgyalások az 1605. november 23. – december 1. között lezajlott korponai országos gyűlésen („országgyűlésen”) folytatódtak. Itt a felső- és alsó-magyarországi rendek követei mellett az erdélyi rendek követei vettek részt, de a királyhű dunántúli vármegyék és szabad királyi városok, valamint a horvát-szlavón tartománygyűlés, a sabor követei nem mentek el a gyűlésre. Őket és a Habsburg-udvart Forgách Zsigmond képviselte, akit Mátyás főherceg küldött el a korponai gyűlésre. Ezen gyűlésen a mind a Bocskai-párti, mind a királypárti rendek szorgalmazták a Bocskai-felkelést, illetve a törökkel vívott háborút lezáró béke megkötését. A tárgyalások alapját a Bocskai által a Habsburgokhoz 1605 júliusában eljuttatott 15 pontból álló megegyezési feltételek képezték, amelyben első helyen a protestánsok szabad vallásgyakorlásának elismerése állt, ugyanakkor a pontok jelentős része a magyar rendi sérelmek orvoslását is jelentette volna, így pl. a nádori tisztség betöltése, a korona őrzése, a magyarországi tisztségek magyar honos személyekkel való betöltése is szerepelt a feltételek között.		A Bocskai-párti és Habsburg-párti oldal közötti békeelőkészítő tárgyalások az 1605. november 23. – december 1. között lezajlott korponai országos gyűlésen („országgyűlésen”) folytatódtak. Itt a felső- és alsó-magyarországi rendek követei mellett az erdélyi rendek követei vettek részt, de a királyhű dunántúli vármegyék és szabad királyi városok, valamint a horvát-szlavón tartománygyűlés, a sabor követei nem mentek el a gyűlésre. Őket és a Habsburg-udvart Forgách Zsigmond képviselte, akit Mátyás főherceg küldött el a korponai gyűlésre. Ezen gyűlésen a mind a Bocskai-párti, mind a királypárti rendek szorgalmazták a Bocskai-felkelést, illetve a törökkel vívott háborút lezáró béke megkötését. A tárgyalások alapját a Bocskai által a Habsburgokhoz 1605 júliusában eljuttatott 15 pontból álló megegyezési feltételek képezték, amelyben első helyen a protestánsok szabad vallásgyakorlásának elismerése állt, ugyanakkor a pontok jelentős része a magyar rendi sérelmek orvoslását is jelentette volna, így pl. a nádori tisztség betöltése, a korona őrzése, a magyarországi tisztségek magyar honos személyekkel való betöltése is szerepelt a feltételek között.
	A korponai, majd az azt követő bécsi tárgyalások – ahol Bocskai biztosai Illésházy és Mladossevith-Horváth Péter voltak – eredményeként 1606 februárjára elkészült egy előzetes, mindkét fél követeléseit tartalmazó „békeegyezmény”-tervezet. Ennek végleges formába öntése és jóváhagyása azonban még hónapokat vett igénybe, mivel a felek álláspontja ekkor még távol állt egymástól, amely a Bocskai által egybehívott 1606 áprilisi kassai gyűlésen is megmutatkozott, ahol a hajdúk egyenesen engedélyt kértek az általuk hazaárulással vádolt Illésházy megölésére.		A korponai, majd az azt követő bécsi tárgyalások – ahol Bocskai biztosai Illésházy és Mladossevith-Horváth Péter voltak – eredményeként 1606 februárjára elkészült egy előzetes, mindkét fél követeléseit tartalmazó „békeegyezmény”-tervezet. Ennek végleges formába öntése és jóváhagyása azonban még hónapokat vett igénybe, mivel a felek álláspontja ekkor még távol állt egymástól, amely a Bocskai által egybehívott 1606 áprilisi kassai gyűlésen is megmutatkozott, ahol a hajdúk egyenesen engedélyt kértek az általuk hazaárulással vádolt Illésházy megölésére.

Csorba.david: /* Szerző */

2025-01-13T20:06:51Z

Szerző

← Régebbi változat		A lap 2025. január 13., 22:06-kori változata
40. sor:		40. sor:

	== Szerző ==		== Szerző ==
	Oláh Tamás		[[Oláh Tamás]]

Csorba.david, 2025. január 13., 20:02-n

2025-01-13T20:02:18Z

← Régebbi változat		A lap 2025. január 13., 22:02-kori változata
14. sor:		14. sor:
	A korponai, majd az azt követő bécsi tárgyalások – ahol Bocskai biztosai Illésházy és Mladossevith-Horváth Péter voltak – eredményeként 1606 februárjára elkészült egy előzetes, mindkét fél követeléseit tartalmazó „békeegyezmény”-tervezet. Ennek végleges formába öntése és jóváhagyása azonban még hónapokat vett igénybe, mivel a felek álláspontja ekkor még távol állt egymástól, amely a Bocskai által egybehívott 1606 áprilisi kassai gyűlésen is megmutatkozott, ahol a hajdúk egyenesen engedélyt kértek az általuk hazaárulással vádolt Illésházy megölésére.		A korponai, majd az azt követő bécsi tárgyalások – ahol Bocskai biztosai Illésházy és Mladossevith-Horváth Péter voltak – eredményeként 1606 februárjára elkészült egy előzetes, mindkét fél követeléseit tartalmazó „békeegyezmény”-tervezet. Ennek végleges formába öntése és jóváhagyása azonban még hónapokat vett igénybe, mivel a felek álláspontja ekkor még távol állt egymástól, amely a Bocskai által egybehívott 1606 áprilisi kassai gyűlésen is megmutatkozott, ahol a hajdúk egyenesen engedélyt kértek az általuk hazaárulással vádolt Illésházy megölésére.
	A nagybeteg Bocskai és az őt támogató háborúpárti hajdúk, valamint a mögöttük álló református prédikátorok, a mérsékeltebb, a magyar rendi álláspontot képviselő Illésházy és támogatói, a protestánsok részére történő engedményeket leghatározottabban elutasító katolikus klérus és a Habsburg-házon belül a megegyezést, ha nem is jó szívvel, de inkább elfogadni kész Mátyás főherceg közötti kötélhúzás és egyeztetés még hónapokig tartott, de 1606 júniusára elkészült a Bocskai-felkelést lezáró végleges szerződés. Ebben jelentős tényező volt, hogy a Prágába visszavonult és betegeskedő II. (magyar királyként I.) Rudolf császár pozíciója megrendült a birodalmon belül és a Habsburg-főhercegek 1606. áprilisában a jóval kompromisszumkészebb Mátyás főherceget ismerték el a Habsburg-család fejének.		A nagybeteg Bocskai és az őt támogató háborúpárti hajdúk, valamint a mögöttük álló református prédikátorok, a mérsékeltebb, a magyar rendi álláspontot képviselő Illésházy és támogatói, a protestánsok részére történő engedményeket leghatározottabban elutasító katolikus klérus és a Habsburg-házon belül a megegyezést, ha nem is jó szívvel, de inkább elfogadni kész Mátyás főherceg közötti kötélhúzás és egyeztetés még hónapokig tartott, de 1606 júniusára elkészült a Bocskai-felkelést lezáró végleges szerződés. Ebben jelentős tényező volt, hogy a Prágába visszavonult és betegeskedő II. (magyar királyként I.) Rudolf császár pozíciója megrendült a birodalmon belül és a Habsburg-főhercegek 1606. áprilisában a jóval kompromisszumkészebb Mátyás főherceget ismerték el a Habsburg-család fejének.


	== A bécsi béke megkötése, ratifikálása és főbb pontjai ==		== A bécsi béke megkötése, ratifikálása és főbb pontjai ==
32. sor:		31. sor:
	A vallásügyi rendelkezések féloldalas volta további konfliktusok okává vált az ezt követő időszakban: nem vonatkozott a jobbágyságra, s „a katolikus egyház sérelme” gumiparagrafusnak bizonyult. Mindennek ellenére a magyarországi protestáns felekezetek létének ez első állami elismerése, mely a későbbi vitás kérdések idején állandó hivatkozási pontként szolgált. A gyászévtizedben (1670-es évek), a protestáns pátens-harc idején (1850-es évek), a századvégi politikai viták (pl. kongrua-kérdés), a két világháború közti kiútkeresés, és az 1948-as egyezmény utáni időszakban egyaránt.		A vallásügyi rendelkezések féloldalas volta további konfliktusok okává vált az ezt követő időszakban: nem vonatkozott a jobbágyságra, s „a katolikus egyház sérelme” gumiparagrafusnak bizonyult. Mindennek ellenére a magyarországi protestáns felekezetek létének ez első állami elismerése, mely a későbbi vitás kérdések idején állandó hivatkozási pontként szolgált. A gyászévtizedben (1670-es évek), a protestáns pátens-harc idején (1850-es évek), a századvégi politikai viták (pl. kongrua-kérdés), a két világháború közti kiútkeresés, és az 1948-as egyezmény utáni időszakban egyaránt.

	== ~~Szakirodalom~~ ==		== Bibliográfia ==
	BENDA Kálmán: Bocskai István, Bp., Századvég, 1993 (Századvég biográfiák).		BENDA Kálmán: Bocskai István, Bp., Századvég, 1993 (Századvég biográfiák).
	Iratok Bocskai István és kora történetéhez. A forráskiadvány bevezető tanulmányát és az adattárat készítette NAGY László, Debrecen, 2005, (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója, VI).		Iratok Bocskai István és kora történetéhez. A forráskiadvány bevezető tanulmányát és az adattárat készítette NAGY László, Debrecen, 2005, (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója, VI).

Csorba.david, 2025. január 13., 20:01-n

2025-01-13T20:01:23Z

Változtatások megtekintése

Csorba.david, 2024. december 12., 05:56-n

2024-12-12T05:56:07Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A tizenötéves háború végén született bécsi béke a magyar felkelőknek adott vallásszabadság első jelentős dokumentuma: később állandó hivatkozási pont, jogbiztosíték a magyar protestáns fél számára.
+A tizenötéves háború végén született bécsi béke a magyar felkelőknek adott vallásszabadság első jelentős dokumentuma: később állandó hivatkozási pont, jogbiztosíték a magyarországi protestáns fél számára.
 == Előzmények ==
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 vissza, úgy készek szabadságjogaik és vallásuk védelmében fegyvert is fogni.
 A Habsburg-hatalom elleni fegyveres fellépés szervezése a török hódoltsági területre menekült erdélyi bujdosóktól indult ki.
 == A megoldás ==
@@ 19. sor: / 45. sor: @@
 == Jogbiztosító irat ==
-A magyar protestáns felekezet létének első állami elismerése mely a későbbi vitás kérések kapcsán állandó hivatkozási pontként szolgált. A gyászévtizedben (1670-es évek), a protestáns pátens-harc idején (1850-es évek), a századvégi politikai viták (pl. kongrua-kérdés), a két világháború közti kiútkeresés, és az 1948-as egyezmény utáni időszakban egyaránt.
+A magyar protestáns felekezet létének ez első állami elismerése, mely a későbbi vitás kérdések idején állandó hivatkozási pontként szolgált. A gyászévtizedben (1670-es évek), a protestáns pátens-harc idején (1850-es évek), a századvégi politikai viták (pl. kongrua-kérdés), a két világháború közti kiútkeresés, és az 1948-as egyezmény utáni időszakban egyaránt.
 == Szerző ==
 Oláh Tamás

Csorba.david, 2024. december 9., 15:00-n

2024-12-09T15:00:00Z

← Régebbi változat		A lap 2024. december 9., 17:00-kori változata
1. sor:		1. sor:
			A tizenötéves háború végén született bécsi béke a magyar felkelőknek adott vallásszabadság első jelentős dokumentuma: később állandó hivatkozási pont, jogbiztosíték a magyar protestáns fél számára.

			== Előzmények ==
			Az 1591–1606 között tartó „nagy török”, vagy „tizenöt éves háború” a Magyar Királyság és Erdély területén olyan súlyos károkat okozott és olyan társadalmi feszültségeket (kamarai perek, rendi jogok csorbítása, fegyveres ellenreformáció) hozott
			felszínre, amelyek megérlelték a Habsburg-hatalommal szembeni politikai,
			majd fegyveres fellépést a Magyar Korona mindkét országrészében. Ilyen, a
			Habsburg-hatalom számára kedvezőtlen politikai előjelnek számított a
			Bocskai-felkelés előestéjén, 1604. szeptember 8-án a felső-magyarországi
			vármegyéknek a Zemplén vármegyei Gálszécsen (Sečovce, ma Szlovákia)
			tartott részgyűlése, amelyen a rendek törvénytelennek nyilvánították a
			pozsonyi országgyűlés által el nem fogadott, utólag betoldott 1604. évi 22.
			törvénycikket, amely megtiltotta a vallási kérdések országgyűlési tárgyalását.
			Sőt azt is kijelentették a rendek, hogy amennyiben az uralkodó azt nem vonja
			vissza, úgy készek szabadságjogaik és vallásuk védelmében fegyvert is fogni.
			A Habsburg-hatalom elleni fegyveres fellépés szervezése a török hódoltsági területre menekült erdélyi bujdosóktól indult ki.

			== A megoldás ==
	A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző tisztségeket magyarországiaknak kell főként betölteniük, s a törvénytelen rendeleteket meg kell változtatni. Bocskai nemesítései érvényesek, de birtokadományait felül kell vizsgálnia az országgyűlésnek. A fejedelem saját maga és fiúutódai élettartamára megkapta Erdélyt a Partiummal, valamint Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyéket. Rudolf császár külön oklevélben erősítette meg, hogy a fejedelemség Bocskai halála után sem kerül Habsburg-fennhatóság alá. A vallásügyi rendelkezések féloldalas volta további konfliktusok okává vált az ezt követő időszakban: nem vonatkozott a jobbágyságra, s „a katolikus egyház sérelme” gumiparagrafusnak bizonyult.		A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző tisztségeket magyarországiaknak kell főként betölteniük, s a törvénytelen rendeleteket meg kell változtatni. Bocskai nemesítései érvényesek, de birtokadományait felül kell vizsgálnia az országgyűlésnek. A fejedelem saját maga és fiúutódai élettartamára megkapta Erdélyt a Partiummal, valamint Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyéket. Rudolf császár külön oklevélben erősítette meg, hogy a fejedelemség Bocskai halála után sem kerül Habsburg-fennhatóság alá. A vallásügyi rendelkezések féloldalas volta további konfliktusok okává vált az ezt követő időszakban: nem vonatkozott a jobbágyságra, s „a katolikus egyház sérelme” gumiparagrafusnak bizonyult.

			== Jogbiztosító irat ==
			A magyar protestáns felekezet létének első állami elismerése mely a későbbi vitás kérések kapcsán állandó hivatkozási pontként szolgált. A gyászévtizedben (1670-es évek), a protestáns pátens-harc idején (1850-es évek), a századvégi politikai viták (pl. kongrua-kérdés), a két világháború közti kiútkeresés, és az 1948-as egyezmény utáni időszakban egyaránt.

			== Szerző ==
			Oláh Tamás

Csorba.david: Új oldal, tartalma: „ A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző…”

2024-12-09T14:51:14Z

Új oldal, tartalma: „ A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző…”

Új lap

A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző tisztségeket magyarországiaknak kell főként betölteniük, s a törvénytelen rendeleteket meg kell változtatni. Bocskai nemesítései érvényesek, de birtokadományait felül kell vizsgálnia az országgyűlésnek. A fejedelem saját maga és fiúutódai élettartamára megkapta Erdélyt a Partiummal, valamint Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyéket. Rudolf császár külön oklevélben erősítette meg, hogy a fejedelemség Bocskai halála után sem kerül Habsburg-fennhatóság alá. A vallásügyi rendelkezések féloldalas volta további konfliktusok okává vált az ezt követő időszakban: nem vonatkozott a jobbágyságra, s „a katolikus egyház sérelme” gumiparagrafusnak bizonyult.