RefWiki - Friss változtatások [hu]

Kezdőlap

Lanyi.gabor — Mon, 14 Sep 2026 08:54:22 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 14., 10:54-kori változata
101. sor:		101. sor:
	[[Filadelfia Diakonissza Intézet]]<br>		[[Filadelfia Diakonissza Intézet]]<br>
	[[Filia]]<br>		[[Filia]]<br>
			[[Forró Imre (1910–1985)]]<br>
	[[Fördős Lajos (1817-1884)]]<br>		[[Fördős Lajos (1817-1884)]]<br>

Pusztai Gábor

Lanyi.gabor — Sun, 13 Sep 2026 03:54:05 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 13., 05:54-kori változata
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	''Pusztai Gábor'' (~~PhD, dr. habil~~), néderlandista, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem BTK GI Néderlandisztika Tanszékének ~~habilitált~~ egyetemi docense. gpusztai@unideb.hu		[[Fájl:Pusztai Gábor11.jpg\|bélyegkép]]

			Pusztai Gábor (1971) néderlandista, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem BTK GI Néderlandisztika Tanszékének egyetemi docense. Néderlandisztikai tanulmányait a Leideni Egyetemen végezte, germanisztikát a Debreceni Egyetemen tanult. 2003-ban szerzett PhD fokozatot, 2015-ben habilitált irodalomtudományból a Debreceni Egyetemen. Fő kutatási területei: a magyar-holland kapcsolatok és a (poszt)koloniális irodalom. 2007 és 2024 között a Néderlandisztika Tanszék vezetője, 2021 és 2024 között a DE BTK Nemzetközi Migráció-kutatási Központ igazgatója volt. Eddig 12 kötete és számos tanulmánya jelent meg itthon és külföldön egyaránt. Legutóbbi monográfiája a Menekülés az idegenbe. Székely László élete és irodalmi munkássága (2017) volt, illetve társszerzője és társszerkesztője volt A holland nyelvű irodalom története (2022) című kötetnek.

			MTMT azonosító: 10011475<br>
			e-mail: gpusztai@unideb.hu

Fájl:Pusztai Gábor11.jpg

Lanyi.gabor — Sat, 12 Sep 2026 11:05:44 GMT

Lanyi.gabor feltöltötte ezt: Fájl:Pusztai Gábor11.jpg

Új lap

Szerzőink

Lanyi.gabor — Sat, 12 Sep 2026 11:04:34 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 12., 13:04-kori változata
31. sor:		31. sor:
	* [[Oláh Tamás]]		* [[Oláh Tamás]]
	* [[Pap Ferenc]]		* [[Pap Ferenc]]
			* [[Pusztai Gábor]]
	* [[Sárai Szabó Katalin]]		* [[Sárai Szabó Katalin]]
	* [[Sipos Gábor]]		* [[Sipos Gábor]]

Székely Marianna

Lanyi.gabor — Wed, 09 Sep 2026 08:05:43 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 9., 10:05-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~szerző~~		[[Fájl:Foto2.jpg\|bélyegkép]]

			A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Földrajz és Turizmus Tanszékének tanársegéde, valamint a Verbőci Középiskola történelem-földrajz tanára vagyok. Kutatási területem: A Kárpátaljai Református Egyház története a II. világháború után; Kárpátalja népességföldrajza.

Fájl:Foto2.jpg

Lanyi.gabor — Wed, 09 Sep 2026 08:05:35 GMT

Lanyi.gabor feltöltötte ezt: Fájl:Foto2.jpg

Új lap

Horkay Barna József (1908–2003)

Lanyi.gabor — Wed, 09 Sep 2026 08:04:02 GMT

Szerzők

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 9., 10:04-kori változata
38. sor:		38. sor:

	== Szerzők ==		== Szerzők ==
	[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]<br>		[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]] (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem)<br>
	[[Székely Marianna]]		[[Székely Marianna]] (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem)

Cseszkó Gyula (1902–1945)

Lanyi.gabor — Tue, 08 Sep 2026 07:27:05 GMT

Munkássága

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 8., 09:27-kori változata
7. sor:		7. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	Tanulmányai elvégzése után visszaköltözött szülővárosába, Hódmezővásárhelyre és a helyi kórház sebészeti osztályán dolgozott, majd 1929 szeptember 1-én magánpraxist nyitott. 1930-ban nősült meg, ~~Erdődi~~ Hadady Emmát (1907-1944) vette feleségül, akit még gimnáziumi évei alatt ismert meg. A házasságból négy gyermekük született Emma (1931), Éva (1934), Gyula (1936) és József (1939).		Tanulmányai elvégzése után visszaköltözött szülővárosába, Hódmezővásárhelyre és a helyi kórház sebészeti osztályán dolgozott, majd 1929 szeptember 1-én magánpraxist nyitott. 1930-ban nősült meg, Eörhalmi Hadady Emmát (1907-1944) vette feleségül, akit még gimnáziumi évei alatt ismert meg. A házasságból négy gyermekük született Emma (1931), Éva (1934), Gyula (1936) és József (1939).

	A fiatal pár nem sokáig maradt Hódmezővásárhelyen. A nagy világgazdasági válság közepén a kezdő orvos praxisa nem sokáig tudta eltartani a házaspárt. Cseszkó Gyula anyagi okokból kénytelen volt külföldön munkát vállalni. Egy oegstgeesti székhelyű, holland református missziós társaság megbízásából Hollandiába utazott, ahol a trópusi betegségekkel kapcsolatos külön képzésen vett részt a Leideni Egyetem Orvostudományi Karán, majd 1931-ben utaztak ki a Holland Indiákra, terveik szerint missziós állomáshelyük a Sangir és Talaud-szigeteken volt.		A fiatal pár nem sokáig maradt Hódmezővásárhelyen. A nagy világgazdasági válság közepén a kezdő orvos praxisa nem sokáig tudta eltartani a házaspárt. Cseszkó Gyula anyagi okokból kénytelen volt külföldön munkát vállalni. Egy oegstgeesti székhelyű, holland református missziós társaság megbízásából Hollandiába utazott, ahol a trópusi betegségekkel kapcsolatos külön képzésen vett részt a Leideni Egyetem Orvostudományi Karán, majd 1931-ben utaztak ki a Holland Indiákra, terveik szerint missziós állomáshelyük a Sangir és Talaud-szigeteken volt.
23. sor:		23. sor:
	Egy év múlva Európában kitört a második világháború, 1940-ben a német csapatok megszállták a semleges Hollandiát, 1942-ben pedig a japánok elfoglalták a Holland Indiákat. Ezzel a Cseszkó házaspár számára is elkezdődtek a megszállás évei. Magyar állampolgárként ugyan eleinte elkerülték az internálást, továbbra is dolgozhattak a kórházban és viszonylagos szabadságot élvezhettek, miközben a holland, angol, amerikai és más szövetséges állampolgárokat a japánok internálótáborokba zárták, de a háború miatt a betegellátás, a gyógyszerbeszerzés rendkívüli nehézségekbe ütközött.		Egy év múlva Európában kitört a második világháború, 1940-ben a német csapatok megszállták a semleges Hollandiát, 1942-ben pedig a japánok elfoglalták a Holland Indiákat. Ezzel a Cseszkó házaspár számára is elkezdődtek a megszállás évei. Magyar állampolgárként ugyan eleinte elkerülték az internálást, továbbra is dolgozhattak a kórházban és viszonylagos szabadságot élvezhettek, miközben a holland, angol, amerikai és más szövetséges állampolgárokat a japánok internálótáborokba zárták, de a háború miatt a betegellátás, a gyógyszerbeszerzés rendkívüli nehézségekbe ütközött.

	A kezdeti japán sikerek után fordult a háború menete és a japánok folyamatosan visszaszorultak. A japánok gyanakvása egyre erősödött mindenki iránt, aki európai vagy fehér ember volt. 1944 tavaszán Cseszkó Gyulát végül a japánok internálták és a Celebesz szigetén fekvő Manado melletti internálótáborba került. 1945 januárjában amerikai gépek bombázták a tábort, Cseszkó a bombázás során megsebesült, nem kapott megfelelő orvosi ellátást, sebe elfertőződött, majd néhány hét múlva belehalt sérüléseibe. Feleségét a japán katonai rendőrség, a Kempeitai kémkedés vádjával tartóztatta le. Egy korábban már beszolgáltatott rádiót kértek számon rajta. A japánok Hadady Emmát megkínozták, majd 1944 novemberében több más helyi vezetővel és európai fogollyal együtt kivégezték. Négy kiskorú gyermeküket egy bennszülött ápolónő szöktette meg és bújtatta hónapokig, míg a brit titkosszolgálat egy különítménye ki nem szabadította és Ausztráliába nem szállította őket. A gyermekek Hollandiába kerültek, ahol nevelőszülők gondoskodtak róluk. A később felnövő gyermekek Hollandiából Ausztráliába illetve Kanadába emigráltak.		A kezdeti japán sikerek után fordult a háború menete és a japánok folyamatosan visszaszorultak. A japánok gyanakvása egyre erősödött mindenki iránt, aki európai vagy fehér ember volt. 1944 tavaszán Cseszkó Gyulát végül a japánok internálták és a Celebesz szigetén fekvő Manado melletti internálótáborba került. 1945 januárjában amerikai gépek bombázták a tábort, Cseszkó a bombázás során megsebesült, nem kapott megfelelő orvosi ellátást, sebe elfertőződött, majd néhány hét múlva belehalt sérüléseibe. Feleségét a japán katonai rendőrség, a Kempeitai kémkedés vádjával tartóztatta le. Egy korábban már beszolgáltatott rádiót kértek számon rajta. A japánok Hadady Emmát megkínozták, majd 1944 novemberében több más helyi vezetővel és európai fogollyal együtt kivégezték. Négy kiskorú gyermeküket egy bennszülött ápolónő szöktette meg és bújtatta hónapokig, míg a brit titkosszolgálat egy különítménye ki nem szabadította és Ausztráliába nem szállította őket. A gyermekek Hollandiába kerültek, ahol nevelőszülők gondoskodtak róluk. A később felnövő gyermekek Hollandiából Ausztráliába illetve Kanadába emigráltak.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==